Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Közigazgatási Döntvénytár. 35 érthetőleg számításon kivül hagyandó, az 1891. évi XLI1Í. tcz. 4. §-ának e) pontja értelmében. A vallás - és közoktatásügyi miniszter az 1907. évi XXVI. tcz. 7. §-ára alapítja panaszlott intézkedését. E szakasz szerint azoknak a tanítóknak, kik e törvény hatálybalépte előtt az ebben megállapítottnál nagyobb fizetést s lakbérosztályba nem sorozott községekben 200 K-nál magasabb lakbért élveztek, a különbözet személyi pótlék czimén utalványozandó ; de e §. is kiemeli a két illetmény különböző voltát, külön rendelkezvén első bekezdésében a ((fizetés természetével biró és a nyugdíjazásnál beszámítandó illetményekéről és a másodikban külön lakbérjárandóságról, amely különválasztásból, megkülönböztetésből okszerüleg következik, hogy ugyanezen 7. §. végső bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint a személyi pótlékok a fizetés emelkedése esetén megszüntetendők a fizetési többlet erejéig, akként értendő, hogy a két külön természetű személyi pótlék is abban az esetben és abban az arányban szűnik meg, amelyben «a nyugdíjazásnál beszámítandó)) fizetés, illetve a lakbérjárandóság emelkedik. Ámde tényképpen megállapítható az országgyűlési képviselőház elé terjesztett javaslatokból, hogy e törvény alkotásakor nem czéloztatott a két különböző illetménynek az összekeverése. Az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által készített törvénytervezetnek ekképpen szólott a 7. §-a: «Az állami tanítókat netán megillető és a nyugdíjazásnál beszámítandó személyi pótlékok a fizetés emelkedése esetén a fizetési többlet erejéig mindig megszüntetendők)). A képviselőház közoktatásügyi bizottsága által előlerjesztett javaslatnak szintén 7. §-a első bekezdésében szabatosan meghatározván a személyi pótlékok keletkezésének módját, mibenlétét uj — második — bekezdésében szószerint átveszi az eredeti törvénytervezetnek az azok megszűnésére vonatkozó rendelkezését. Mindkét törvényjavaslat tehát csupán a nyugdíjazásnál beszámítandó fizetéskiegészitésül járó személyi pótlékról intézkedik és itt szintén tényképen megállapítandó, hogy ezeket mindkét javaslat szövege egybehangzóan többes számban veszi fel — a nélkül, hogy más személyi pótlékról is rendelkeznék A törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása rendén az 1907. évi márczius hó 14-én tartott ülésben terjesztetett elő egy képviselő részéről, előzetes bizottsági tárgyalás nélkül, a módositás, mely szerint ((mindazon állami tanítóknak, akik e törvény hatálybalépte előtt a lakbérosztályba nem sorozott községekben 200 K-nál magasabb lakbért élveztek, ezen lakbérkülönbözet szintén sze3*