Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

M Közigazgatási Döntvénytár. meg volt szüntetendő s igy e tekintetben a miniszter törvényszerüleg járt el. De helytelen volt a lakbér czimén élvezett 160 K személyi pótléknak ugyanazon alkalommal és ugyanazon alapon eszközök megszűnte!ése. A népoktatásügyet szabályozó alaptörvény — az 1868. évi XXXVIII. tcz. 142. §-a szerint — a népiskolai tanítókat (disztes lakáson kivüb az ott megszabott fizetés illeti meg. Ezt a rendelkezést szószerint átveszi az 1893. évi XXVI. tcz. 1. §-a is; az 1907. évi XXVII. tcz. 2. §-a pedig akként rendelkezik, hogy «minden (községi és felekezeti) rendes tanítót megállapított fizetésén kívül még természetben lakás s ennek nem létében lakbérosztályok szerint megszabott lakbér illeti meg». Az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról szóló 1907 : XXVI tcz. 2. § a, a fizetésektől függetlenül, lakbérosztályok szerint öt fokozatban állapítja meg a lakbérjárandóságot azokon a helyeken, ahol lakás természetben nem áll rendelkezésre. (6. §.) A természetben való lakást, illetve ennek pénzbeli egyenértékét — a lakbért — e szerint minden ide vonatkozó törvény szorosan külön választja a lanilói fizetéstől; ebből kifolyólag kizártnak tekintendő az, hogy a lakbér mint önálló illetmény a fizetéssel összefoglaltassék s együtt mint egymást kiegészítő alkotórészek kezeltessenek, illetve a lakbér a fizetés emelkedésével lejebb szállittassék. Erre az álláspontra helyezkedett a közoktatásüg)i kormány is — az 1893. évi XXVI. tcz. végrehajtása rendén — az ezen tárgyban 10,000/1894. szám alatt kibocsátott Utasítás 4. §-ában kimondván, hogy ha a tanítónak sem lakása természetben, sem lakpénze nincsen, lakpénz czimén fizetésének 25%-a a nyugdíjigény megállapítása szempontjából leszámítandó, ugy azonban, hogy «ha ezen leszámítással a megmaradó fizetés összege kevesebb lesz a törvényszerű minimumnál, akkor a fizetés megfelelően kiegészítendő)) és minimum alatt értendő az a fizetés, melyet a törvény ilyenül, minden más mellékjárandóságtól függetlenül, számszerűleg állapit meg s melynek lejebb szállítását az 1868. évi XXXVIII. tcz. és 1893. évi XXVI. tcz. egyérlelmüleg megtiltják, már pedig nyilvánvalóan illelmény-leszáílitás ténje állapitható meg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek abban a rendelkezésében, hogy Sz. Ede 160 K lakbérpótlékát fizetésének 1100 K-ról 1400 K-ra emelkedése folytán megszűntnek nyilvánította, aminek — a kifejtettek szerint — helye nem lehet. Kizárja a fizetésnek és lakbérnek mint egymást kiegészítő illetmény-alkatelemeknek összefoglalása a nyugdíjigény szempontjából való különböző természetűk is ; a nyugdij megszabásánál csak a fizetés szolgál alapul, ellenben a lakbér, tehát az eshetőleg ennek kiegészítéséül engedélyezett személyi pótlék is, önként