Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Közigazgatási Döntvénytár, 93 szüntetem. így kellett határoznom, mert a jelen esetben mezőrendőri kihágás esete nem forog fenn. Ugyanis a cseléd gazdájának reá bizott állataival gazdájának területén a jogosulatlan legeltetés tiltott cselekményét s ezáltal mezőrendőri kihágást nem követhet el, mert az 1894. évi XII. tcz. 94. §-ának/) pontja csak a másnak területén való jogosulatlan legeltetést tiltja és minősiti kihágásnak s ebből a szempontból a cselédre nézve, ki gazdájának állatait őrzi. gazdájának földje nem tekinthető idegen területnek, más területének ; minthogy azonban a magánvádból az tűnik ki, mintha a terhelt cseléd a vád tárgyát képező cselekményt gazdája tilalmának megszegésével követte volna el, ennélfogva a vád tárgya azon jogszabály alapján szorult volna elbírálásra, hogy a cseléd minden kárért, amit a gazdának szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból, vagy a gazda utasításának megszegésével okozott, kártérítéssel tartozik. Amennyiben tehát a magánvádló a cselédje által okozott és 100 K-át meg nem haladó kárának megtérítését kívánja, eziránti igényének érvényesítését az 1907. évi XLV. tcz. 20. §a alapján s az ezen törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletben szabályozott eljárás során állhat módjában megkísérelni. 86. Ha a zsidó riíus szerint uégzett metszéseknél a metsző nincs jelen, a levágásra szánt állat előkészítése elhalasztandó. A késedelmes megjelenés büntetőjogi következményekkel nem járhat. (Belügyminiszter 1911 évi 3866. sz. határozata.) F. N. és Sch. I. izr metszők ellen állat döntésére kijelölt időben meg nem jelenése miatt folyamatba tett kihágási ügy terheltek felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú itélet hozatott: A rendőrkapitányi elsőfokú itélet helybenhagyásával hozott másodfokú büntető itélet megváltoztattatik s terheltek a kihágás vádja és következményei alól felmentetnek. Az 54,300/908. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet 49 § nak c) pontjában foglalt ama rendelkezés ugyanis, amely szerint zsidó ritus szerint végzett metszéseknél az állat döntésekor a metsző már jelen tartozik lenni, egyedül azt czélozza, hogy az állat csak a metsző megjelenése után készíttessék elő a levágatásra, vagyis, hogy az állatnak ledöntése (felfüggesztése, megkötözése) ne történjék feleslegesen, hosszú idővel a vágás megkezdése előtt, nehogy a rituá-