Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. o7 50 Az 1887 : XX. tcz. rendelkezései értelmében a gyámhalóságoknak csupán a felekkel szemben van bírságolási joguk. Az 1874-: XXXV. tcz. 55. § ának rendelkezése alapján a kir. közjegyzők jogosítva vannak ugyan a hatóságokhoz általában, a bíró­ságokhoz peren kívüli ügyekben beadványokat in­tézni, de gyámhatóságoki előtt magánfeleket kép­viselni jogosultsággal nem bírnak. (Am. kir. belügyminiszter 1910. évi 110,443. sz. határozata.) Miskolcz város közigazgatási bizottságának. A városi árvaszék 3159/909. sz. véghatározata szerint id. S. János mískolczi lakos 20 K pénzbirságnak 15 nap, különbeni végrehajtás terhe alatt leendő megfizetésében elmarasztaltatván, egyben özv. ifj. S. Já­nosné miskolczi lakos, ugy is mint S. Lajos, Gyula és József kis­korúak t. és t. gyámja által a kiskorúak atyai nagyatyja : id. S J. ellen házjavitás ügyben előterjesztett kérelemnek gyámhatósági tárgyalására ujabbi határnap tüzetelt ki és arra id. S. János 30 K pénzbírság terhe alatt idéztetelt. Kimondatott továbbá, hogy id. S. János által képviseltetésé­vel megbízott Sz. Pál kir. közjegyzőnek ezen tárgyalásra való megidézése mellőztetik, dr. T. Ernő közjegyzői jelölt ellen pedig az 1886. évi VII. tcz. 43. § ának c) ponija alapján a fegyelmi eljárás megindítása végett a kassai közjegyzői kamara megkeres­tetik. Az árvaszék ezen véghatározatát a közigazgatási bizottság gyámügyi fellebbviteli küldöttsége 1909. évi 337. sz. a. hozott határozatával és pedig a dr. T. Ernő elleni fegyelmi panasz iránt rendelkező részében felebbezés hiánya miatt jogerőre emelte; egyebekben pedig helybenhagyta. Ezen másodfokú véghatározatot id. S. János felebbezése és felülvizsgálati kérelme, valamint dr. T. E. közjegyzői jelölt felebbezése következtében megvizsgálván, az id. S. J. bírságolása iránt az elsőfokúval érdemileg egybe­hangzóan rendelkező részében az 1901. évi XX. tcz. 3. §-a alapján megsemmisítem: mert az 1877. évi XX. tcz. rendelkezései értel­mében a gyámhatóságoknak csupán a felekkel szemben van bír­ságolási joguk. Minthogy pedig az adott esetben a bírságolással sújtott és ennek terhével idézett id. S. János a t. és t. gyám ál­tal kért házjavitásra gyámhatósági uton nem kötelezhető ; ennél­fogva a gyámhatóság előtt tárgyaláson való megjelenésre kény-

Next

/
Thumbnails
Contents