Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
Közigazgatási Döntvénytár. 35 tólagos jogerejüsége czimén meg nem vonható a panaszostól, ki a 108,499/908. számu miniszteri ügyiraton olvasható följegyzés szerint nem az 1906. évi május hó 10-én 34,420 szám alatt foglalt közigazgatási intézkedés, de a hivatkozott később kelt miniszteri intézkedés ellen törvényszerű határidőben nyújtotta be panaszát a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez. A panasz kifogást emel a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 81,517/901. számu rendeletével a nevezett özvegy és árvái részére utalványozott ellátási illetmények megszüntetése ellen és azt a kérelmet tartalmazza, hogy ezeknek eddig visszatartott részletei utólagosan, a jövőre esedékes járandóságok pedig az érdekelteknek Amerikában tartózkodásuk daczára is kiadassanak, illetve folyósittassanak. A panaszbeli kifogásnak helyt adni s a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 44,346/906. számu rendeletében a m—i magyar királyi adóhivatalnak adott azt az utasítását, hogy a többször emiitett ellátási illetményeket «1906. évi márczius hó végével állandóan szüntesse meg,» hatályon kivül helyezni kellett; mert az 1875: XXXII. tcz. 17., illetve 27. §-ai tüzetesen megállapítják az okokat, melyek miatt az özvegyi segély-, illetve árvagyámpénz véglegesen megvonható ; de ebben az esetben ilyen okok nem igazoltattak: ezért a törvényszerű illetmények állandó megszüntetésének helye nem lehet. A nyűg- és egyéb ellátási illetményeknek a külföldön való élvezhetésére nézve az 1875: XXXII. és 1891:XLIII. tanítói nyugdíjtörvények nem tartalmaznak ugyan semminemű korlátozó rendelkezést. Mivel azonban mindazon esetben, midőn ezekben a törvényekben hézag mutatkozik, a joghasonlatosság elvénél fogva a közigazgatási biróság részéről is helyeselt gyakorlatban az általánosabb jellegű nyugdíjtörvény, az 1885: XI. tcz. rendelkezései nyernek alkalmazást; mivel ennek a törvénynek 18. §-a értelmében az özvegyi ellátásnak és árvagyámpénznek a monarchia határain kivül való élvezetéhez az illető miniszter külön engedélye kívántatik meg, ami özvegy S. E.-nét és gyermekeit illetően az illetékes vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről meg nem adatott: a vitás illetményeknek Amerikában való kiszolgáltatását elrendelni nem lehetett. Ezekre való tekintettel jelen Ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. 3*