Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
16 Közigazgatási Döntvénytár. sági szolgálatra előre meghatározott hosszabb időre és bérrel alkalmazott egyének az 1907: XLV. icz. határozmányai alá eső gazdasági cselédek s ebről a szolgálati viszonyukból származtatott követeléseiket ezen törvényben kijeiölt hatóságok előtt érvényesíthetik. 13. A bérszerződéses halőr az 1907. éoi XLV. tcz. 1. §-a értelmében mezőgazdasági cselédnek tekintendő. A szolgálati viszonyból származó követelések elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. hatásköri bíróság 1910. évi 67. sz. határozata.) Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: P. István a mohácsi járás főszolgabirájánál lett panaszában előadta, hogy P. K. mohácsi lakos, kinek szolgálatában halőr volt, 1910 január 1-én felmondás nélkül elbocsátotta és követelését nem adta ki. Kérte, hogy P. K. járandóságai kiadására köteleztessék és szolgálatában legalább is a tavaszig tartsa meg, hogy lakásában bent maradhasson. A tárgyaláson panaszlolt előadta, hogy panaszos rendes evi fizetés nélkül a haszon negyedrésze ellenében volt mint halőr alkalmazva. Panaszos ezt beismerte és a főszolgabíró 1910. évi 318. sz. véghatározalával panaszost keresetével a rendes bírói útra utasította, mert az 1907: XLV. tcz. 1. §-a értelmében azok, akik gazdasági teendőkre bizonyos részért szerződnek, cselédeknek nem tekinthetők. P. István ezután keresetét a mohácsi kir. járásbíróságnál adta be és ebben előadta, hogy P. K. rihalói halbérlő 1909 január 1-én halőrnek fogadta fel és abban állapodtak meg, hogy bér fejében kap három hold földet haszonélvezetül, a reá eső tiszta jövedelem fele részét, a teendőivel kapcsolatban felmerülő minden költségeit megfizeti és a befolyt büntetéspénzek egészben őt illetik. 1910 január 1-én ok nélkül elbocsátotta; a részletesen felsorolt készpénz és természetbeni járandóságai, melyet P. K. ki nem adott, 259 K 78 f-t tesznek ki. Kérte ez összeg megfizetésére nevezettet kötelezni. Alperes pergátló kifogást emelt; felperes ezt elutasítani kérte, mert nem volt mezőgazdasági cseléd és mert keresete részben kártérítési kereset. Alperes a pergátló kifogást fentartotta, mert a három