Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 17 hold földhaszonélvezet és bünlctéspénz bér, illelve bérjárulék; csak a nádjövedelem tekinihető részjutalékkövetelésnek; a bevételt buza és szántásvelésért felszámított 54 K és a készkiadás fejében felszámított 13 K 78 HU. kártérítési követelések azonban 100 K án alóliak; a cséplésért felszámított 12 K pedig a községi bíróság hatáskörébe tartozik. A kir. járásbíróság 1910. évi 1200. sz. végzésével alperes pergálló kifogásának helyt adott és az eljárást megszüntette, mert a keresetből megállapítható, hogy n felperes az alperessel halőri személyes és fohionos szolgálatra kötelezte magát és ezt a szolgálatát egy éven át teljesítette is; az ő személyes szolgálata magasabb műveltséget és tudományos előkésiüliséget nem igénjel és végül, hogy ezt a szolgálatát előre meghatározott, bár szám szerint meg nem állapitható évi bérért teljesítette. Minthogy pedig a bérösszeg meghatározásánál a cselédminőségen nem vál'oziat az a körülmény, hogy a felperes bérét nem készpénzben, hür:(m bizonjos természeti javadalmazásban és a nácijövedelem egy részében kapja ; a felszámított 54 K kárköveieies pedig az 1907: XLV. tcz. 62. §. értelmében szintén a közigazgatási hatósághoz tartozik; a lelszámitolt készpénzkiadás és napszám pedig— mely a 40 K-át sem haladja meg — az egész kereset tekintetében a birói illetőséget meg nem állapítja. A szóban levő hatásköri összeütközés esetét, a következő okokból kellett a közigazgatási halóság hatáskörének megállapításával eldönteni. Az 1907: XLV. tcz. 1. § a szerint gazdasági cseléd az, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért leljesit legalább egy hónapon át. P. I. mohács-margiltaszigeti lakos P. K. mohácsi lakos kisbirtokos és rihatói halbérlőuéb egy évig mint halőr volt alkalmazva, a mohácsi kir. járásbíróság előtt érvényesíteni kívánt keresete szerint oly járandósággal, hogy a megállapodás értelmében bér fejében háiom hold föld haszonélvezete, a reá eső tiszta jövedelem fele része, a befolyt büntetéspénzek egészben és a teendőinél felmerült költségeinek megtérítése illette meg őt. A bér togalmán nem változtat az a körülmény, hogy annak egy része a haszonban vagy jövedelemben való részesedésből és a büntetéspénzekből állott, mert nyilvánvaló, hogy ezek a járandóságok is a bér fejében voltak kikötve. Ezekbőí kitetszőleg tehát P. I. ugy alkalmaztatásának minősége, mint kikötött járandósága alapján a lent idézett törvény értelmében gazdasági cselédnek tekintendő, minek következtében érvényesíteni kívánt követelése mint gazdasági cselédbér követelése ügyében tekintet Közigazgatási Döntvénytár V. 2