Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 11 ket. Az előadottakra való tekintetlel tehát téves a pénztár idézett felterjesztésében foglalt az a felfogás, mintha a száznál több alkalmazottat foglalkoztató munkaadók, amennyiben a bejelentések czéljaira bérfizetési jegyzékeket használnak, a bejelentéseket csakis havi bérfizetési jegyzékekkel eszközölhetik. Ennélfogva utasítja a hivatal a pénztárt, hogy folyamodó czégtől kétheti bérfizetési jegyzékeket, amennyiben azok különben a 2500/908. sz. rendeletben előirt kellékeknek megfelelnek, fogadja el. A bejelentéseknek kétheti bérfizetési jegyzékekkel való eszközlése esetén a pénztárra háruló állítólagos adminisztráczionális nehézségek, illetve munkatöbblet szempontjából megjegyzi a hivatal, mikép figyelemmel arra, hogy folyamodó czég a fönt mondottak szerint heti bérfizetési jegyzékekkel való bejelentésre amúgy is jogosítva van, a heti bérfizetési jegyzékek benyújtása esetén a felterjesztésben emiitett nehézségek még fokozottabb mérvben jelentkeznének. Egyébiránt a czég felvilágosítandó, hogy a munkásoknak a hét végén a munkaviszony tényleges megszűnésére való tekintet nélküli kijelentése, eltekintve attól, hogy törvényszerűség szempontjából kifogás alá is esik, a végre nézve semmi gyakorlati értékkel nem bir. Mert amennyiben beigazolódnék, hogy az illető alkalmazottnak a munkából való elmaradása csupán a járulékok előírásánál figyelembe nem vehető időközi munkamegszakitás volt, a járulékok az illető alkalmazott után úgyis az, egész hétre fognak kivettetni, ellenkező esetben viszont a munkaviszony megszakítása a járulékok kirovásánál amúgy is hivatalból figyelembe vétetik. Az az aggálya sem állhat meg a pénztárnak, hogy a fentiek mellett a munkaadók változó tetszésétől függ, hogy a bejelentéseket hetenként, kéthetenként, vagy havonként eszközöljék. A hivatal 2500/908. sz. rendeletének 10. §-a szerint ugyanis a munkaadók bejelenteni kötelesek, hogy a bejelentések mily módját kívánják igénybe venni s ettől a módtól csak ujabb s a pénztár részéről tudomásul vett bejelentés mellett térhetnek át ujabb bejelentési módra. Az idézett rendeleti szakaszban foglaltak pontos betartása esetén pedig a pénztár mindenkor kellően nyilvántarthatja, hogy melyik munkaadó mikor tartozik ujabb bérjegyzékét beküldeni.