Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

12 Közigazgatási Döntvénytár. 11. A mezőgazdasági cselédbér követelése iránti ügyben az eljárás — tekintet nélkül a bérösszegre és arra, hogy a cselédnek cselédkönyve avagy munkásigazolványa volt-e, a közigazgatási halóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. hatásköri bíróság 1910. évi 5í. sz. határozata.) Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: B. M.-né h—i lakos 1910 február hó 5-én a hajdúböszörményi járás főszolgabirájánál szóbeli panaszt tett, hogy siketnéma férje B. M., P. I. h—i lakosnál, mint cseléd, cselédkönyv nélkül volt alkalmazásban és nevezett 249 K bérrel maradt adós. Azonkívül T. nevü leánya is ott szolgált szintén könyv nélkül, kinek 30 K bérrel adós. A. leányának 14 K és M. fiának 9 K napszámmal tartozik. A főszolgabíró a panaszt csak panaszos határozott kívánságára vette fel, mert előző 1909. évben ezzel a panaszával rendes bírói útra utasította és egyidejűleg P. I-t, mert könyv nélkül fogadott fel cselédet, kihágás miatt megbüntette. Ugyanezen okból 1910. évi 338. sz. átiratával a panaszt illetékes eljárás végeit a hajdúböszörményi kir. járásbírósághoz áttette. A kir. járásbíróság 1910. évi 115. sz. átiratával a panaszt visszaküldölte, mert a cselédbérjogviszonyból származó követelések elbírálására akár könyv mellett, akár pedig anélkül alkalmazott cselédről van szó, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartoznak. A főszolgabíró tárgyalást tartott és pauaszlott beismerte, hogy B. M., mint béres volt az 1906—1907. gazdasági évben 30Ó K készpénzfizetés és ellátás mellett; továbbá, hogy panaszos gyermekei közül hol egyik, hol másik, részben házi, részben gazdasági szolgálatot teljesitettek, amiért őket annak idején meg is fizette. Egyiküknek se tartozik bérrel. 'Munkásigazolványuk avagy cselédkönyvük panaszosoknak nem volt, mert nem voltak cselédei, hanem csak jó ismerősei. Panaszos fentartotta panaszát és pótlólag kérte, hogy P. I. panaszlott a h—i hitelszövetkezetnél levő 52—72 K-át kitevő üzleti részjegy kiadására is köteleztessék, mert azt panaszlott mint szövetkezeti igazgató kezelte. Panaszlott az üzleti részjegyre vonatkozólag előadta, hogy a hajdúnánási kir. járásbíróság panaszos és férje ellen 1909. évi 709. számú Ítéletével javára 40 K-át és járulékait megítélte és ebből folyólag bírói rendelvénynyel a szövetkezeti üzleti részjegy le-