Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 183 sének eleget tett, amennyiben a B. Jánossal közös tulajdonát képező mészárosüzlelben M. Gyulát alkalmazta és azt az iparhatóságnál üzletvezetőnek szabályszerűen bejelentette. Igaz ugyan, hogy a bejelentett üzletvezető — a tárgyalás adatai szerint. — az üzletben állandóan nem, illetőleg csak időnkint tartózkodik, ez a körülmény azonban a jogosulatlan iparűzés tényálladékát sem P. Pál, sem M. Gyula terhére nem állapítja meg és büntetés alapjául annál kevésbbé szolgálhat, mert a törvény azt, hogy az üzletvezető állandóan az üzletben tartózkodni köteles, nem irja elő. Azáltal, hogy az üzletvezető az üzletben nem tartózkodik és a reá bizolt teendőket elhanyagolja, az üzlettulajdonos eléggé büntetve van abban a kárban, amely a felügyelet hiánya miatt reá származik; kötelezni azonban az üzletvezetőt az üzletben való tartózkodásra épp ugy nem lehet, amint nem lehet törvényileg meggátolni magát az üzlettulajdonost sem, hogy üzletéből tetszés szerint ne távozhassék. Az 54,300/908. sz. földmivelésügyi rendeletre helyezett Ítéleti részek fel voltak oldandók, mert a vádbeli cselekmény elkövetési ideje s az esetek, valamint az, hogy mily darabokban történt a husszállitás, tárgyalva nem lett. Ez tehát pótlandó. 186. Az erdők kihasználásának fokozottabb biztosítása — kisebb közforgalom mellett — nem elegendő ok arra, hogy valamely közút a jellegének megfelelő osztálynál magasabb közúti osztályba soroltassák. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1910. évi 76,817. sz. határozata.) A vármegye törvényhatósági közönségének azon véghatározatát, melylyel kimondotta, hogy Sz. és K. községek közt uj községi közlekedési közút létesítését szükségesnek nem tartja, illetőleg K. J. lakos erre vonatkozó kérelmét nem teljesiti, K. J. felebbezése folytán felülbirálat alá vévén, azt indokain kivül azon okból is helybenhagyom, mert egyrészt a kérdéses útnak Kecsétől Kecseszilvásig terjedő része jelenleg is a községi közlekedési közutak sorába tartozik, ennek Kecseszilvástól Szarvaskendig terjedő része, csupán az illető községeket érintvén, csakis községi közdűlő közúti jelentőséggel bir. Ezen körülményt az is bizonyítja kétségtelenül, hogy a szomszédos és folyamodó állítása szerint érdekelt községek a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elhatározásában megnyugodtak; másrészt, mert az erdők kihasználásának fokozatosabb biztosítása, a különben is kisebb közúti for-