Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
178 Közigazgatási Döntvénytár. esetnek lett volna következménye, arról a munkaadónak nincsen tudomása. Tény azonban, hogy igénylő ezen korábbi balesetből folyólag munkaadója ellen a budapesti kir. törvényszéknél kártalanítás iránti pert telt folyamatba, amelyben a bíróság által 1908. évi október hó 13-án kelt végzéssel tudomásul vett egyezség jött léire. Eszerint tehát igénylőnek a korábbi balesetből folyó munkaképesség vesztesége kártalanítva van, igénylő azonban az ujabb balesetből folyó kártalanítási igényt is érvényesíteni kívánja, azt állítva, hogy jobb szemét az ujabb baleset következtében kellett eltávolítani s azóta a bal szeme is állandóan gyulladásban van. Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár igazgatósága igénylőt állandó baleseti kártalanítás iránt emelt igényével elutasította abból az állásponlból, hogy igénylőnek jobbszeme már az 1907. évi deczember hó 27-iki sérülés előtt is vak volt, ekként az ujabb sérülés a munkaképességének már meglevő hiányát nem növesztette, hanem a szem eltávolítása folytán beállott állapot csupán esztétikai fogyatéknak tekinthető, mely munkaképességveszteséget nem jelent és igy kártalanítás alá nem esik. Igénylő e határozat ellen törvényes határidőn belül felebbezést adott be, azt vitatva, hogy ujabb munkaképesséacsökkenése legalább 22%. A kérdés az, hogy ujabb baleset következtében igénylő szenvedett-e 10%-ot meghaladó muukaképesség veszteséget. Birói orvosszakértő kétségtelenül megállapíthatónak tartja, hogy a szem megvakulása régibb keletű az 1907. évi deczember havi balesetnél, de kifejezi azt a véleményét, hogy a szem eltávolítását az ujabb balesettel oki összefüggésbe hozható, fájdalmas és gyulladt állapot tette szükségessé. Ennek a szemnek gyengesége és beteges állapota a balesettel összefüggésben nincs, mégis tekintettel arra, hogy a müszemviselés a szemüveg izgatása által igénylő közérzetét és igy a munkaképességét is károsan befolyásolja, birói szakértőnek a tárgyaláson előadott s az írásbelitől részben eltérőleg módosított véleménye oda konkludált, hogy a megvakulást okozott első balesetből eredt 25% munkaképesség-veszteség a jobbszem eltávolításának következményeképp még mintegy 10—12 % -kai fokozódott. Az állandó járadékügy folyamán birói orvosszakértő igénylőt ismételten megvizsgálta és előbb hivatkozott véleményének módosítására nem talált okot. Ujabb megállapítása szerint igénylő balszemén a kötőhárgya-gyulladás jelenleg is észlelhető, bár kisebb mértékben, mint az előző vizsgálatoknál, amit szakértő annak tulajdonit, hogy igénylő már nincs munkahelyén a poros és füstös levegőben.