Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

168 Közigazgatási Döntvénytár. 172. A nyilvános betegápolási köllségek elévülésére nézve a köztartozások elévülése tekintetében fennálló jogszabályok az irányadók. (Közigazgatási bíróság 1911 febr. 1. 3555/910. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak nem ad hehet. Indokok: B. vármegye kórháza 1895. évi május hó 5-én 2,926. sz. a. R. H. vagyontalan ápolt után 51 forint 12 krajczár gyógydij megfizetését kérte Z. vármegye alispánjától, mire az alispán 1895. évi május 12-én 5,321. sz. a. 48 forint 68 krajczárt utalt ki a vármegyei betegápolási alapból a B. vármegyei közkórháznak. A kórház által igényelt és az alispán által kiutalt összeg között 2 forint 44 krajczár, vagyis 4 K 88 f. különbözet mutatkozik, mely különbözetnek kiegyenlítésére a B. vármegyei közhórház 1908. évi május 14 én 298. sz. a. kelt iratával Z. vármegye alispánját fölkérte. A gyógydijnak első és második szorgalmazása között ekként 13 esztendő telt el. Az a kérdés vár tehát eldöntésre, hogy a gyógydijkövetélés ennek a 13 évi időnek eltelte következtében elévült e vagy sem. E tekintetben a 35,000/902. B. M. számú rendelet 64. §-a íikként rendelkezik, hogy a magánosok és testületek irányában felszámitható ápolási költségekre nézve elévülésnek helye nincs. Az idézett belügyminiszteri rendelet kibocsátására a magyar királyi belügyminisztert az 1898: XXI. tcz. 14. §-a hatalmazta fel, melynek 1. pontja értelmében az ápolási költségek megállapítása, nyilvántartása, érvényesítése és elszámolása körül követendő eljárást, 6. pontja értelmében pedig a magánosokat terhelő nyilvános betegápolási költségek behajtásának módját a közadók kezeléséről szóló 1883 : XLIV. tcz. rendelkezéseinek lehető figyelembevételével a belügyminiszter rendeleti uton szabályozhatja. Ebben a felsorolásban az ápolási költségek megállapítása, nyilvántartása, érvényesítése, elszámolása, továbbá behajtási módja mellett az elévülés felsorolva nincsen. A (örvényhozó hatalom kétségtelenül adhat a végrehajtó halalom szerveinek felhatalmazást arra, hogy az állami igazgatás