Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 143 ása a kir. járásbíróság hatáskörébe nem tartozik. A megállapított tényállás szerint terheltek a vádbeli cselekményt nyolcz helyen, különböző egyének kárára követték el, cselekményük tehát annyi külön álló deliktumként jelentkezik, a hányan vannak a jogközösségben nem álló károsultak. Terhelteknek ily értelemben vett nyolcz rendbeli cselekményének mindegyike az illető károsullaknak 60 K-nál kevesebb kárt okozott, cselekményük tehát az 1894 : XII. tcz 93. §-ának a) pontja szerint mezőrendőri kihágást képez, melynek elbírálását az idézett törvény 103. §-a a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja. 140. Az ipartörvény rendelkezése szerint az iparossegédnek munkakönyvvel kell ugyan ellátva lenni, de ennek hiányában az iparos és alkalmazottja közötti szolgálati viszony hatálytalanná nem válik. A malom- és sütőipar üzletnek rendes folytatásával járó teendők ellátására alkalmazott segéd követelése ügyéhen elsősorban az ipartestület békéltető bizottsága van hivatva dönteni s csak a döntéssel meg nem elégedő fél viheti az ügyet a rendes bíróság elé. (A m. kir. hatásköri bíróság 1910. évi 105. sz.) Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási halóság hatáskörébe tartozik. Indokok: F. E. a magyaróvári járás főszolgabirájához, mint -elsőfokú iparhatósághoz beadott panaszában előadta, hogy Á. Gy. malomtulajdonosnál mint üzletvezető volt 100 K havi fizetéssel alkalmazva. Nevezett malomtulajdonos 1910. évi június hó 15-én neki felmondott és július hó 1-én kifizette félhavi járandóságát azzal a kijelentéssel, hogy üzletéből távozhat. Minthogy neki, mint fontosabb teendőkkel megbízott üzleti alkalmazottnak a felmondási idő három hónap, ez okból a kifizetett 50 K-t csak részlörlesztésképp fogadta el és felszólította Á. Gy.-t, hogy a neki még járó 250 K-t is fizesse meg, ez azonban ezt megtagadta. A főszolgabíró tárgyalást tartolt, panaszlott lagadta, hogy panaszos üzletvezetője lett volna. A főszolgabíró véghatározatával panaszost követelésével hatáskör hiányában elutasította és a rendes bírósághoz utasította, mert a tárgyaláson tényként megállapítást nyert, hogy panaszos cselédkönyv és munkakönyv nélkül kizárólag magánjogi szerződés alap-