Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 101 nek, mely az ingatlan állagának megterhelésével járhat. Tehát ha ingatlant vásárolnak, ez az ügylet csak ugy lehet érvényes, ha az eddigi ingatlan állagának megterhelése abból nem kövelkezhetik be: vagyis ha van a vételárra egyéb fedezet. Ha pedig a fedezetül szolgáló tőke a miniszter felügyelete alatt van és nem áll a közös birtokosoknak korlátlan, olyan szabad rendelkezésére, hogy azt esetleg maguk között fel is oszthatnák : akkor ennek a tőkének a felhasználásához a miniszter beleegyezése szükséges, vagyis a tőke felhasználásával járó ügylethez a miniszter jóváhagyása kell. 100. A bélyeg/egyekben lerovandó telekkönyvi bejegyzési illetékért egyedül a bejegyzést kérő fél felelős. (Közigazgatási bíróság 1910 márcz. 10. 18,366/1909. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg ítélt: A panasznak részben helyet ád s panaszost a panaszolt illetékből 1 K 50 f-nek megfizetésére kötelezi, egyébként azonban a panaszt elutasítja. Indokok: A felterjesztő hatóságnak a jelen Ítélet záradékában hivatkozott felvilágosító jelentése szerint a panaszolt határozat kézbesítését igazoló vétiv feltalálható nem volt. Ennek okából a panaszt ennek hiányában is, törvényes határidőben beérkezettnek venni kellett. A bélyeg és illetéktörvények és szabályok 4. §-ának 3. c) pontja szerint a dologi jogok szerzését tárgyazó telekkönyvi bejegyzéseknél, melyektől a százalékos illeték 56 K-t meg nem halad: az illeték bélyegjegyeknek használata által rovandó le. A 24. $ nak első bekezdése ugyanezt a szabályt ismétli, kimondván, hogy a bejegyzési illeték 56 K ig bezárólag kötelezőleg csakis bélyegekkel rovandó le és pedig olyképpen, hogy a megfelelő bélyegjegyek a beadvány első példányára ragasztandók és az így felragasztott bélyegjegyek pénzértéke a beadvány külzetére betűkben ráírandó. É hivatkozott törvényrendelkezésekből szükségképpen következik, hogy a bélyegjegyekben lerovandó bejegyzési illetéknek a hivatkozott 24. §. szerinti lerovására csak az lehet kötelezve, aki a bejegyzés tárgyában a telekkönyvi hatósághoz a beadványt benyújtja, mivel másnak az a 24. szerinti bélyeglerovásnak eszközlése módjában nem is állhat. Mivel pedig a kérdéses 4500 K erejéig eszközölt zálogjogi bejegyzés után az illetéki díjjegyzék 16. tételének B) a) pontja szerint járó bejegyzési illeték a hivatkozott 4. § ban megszabott összeget meg nem haladta, ennek a telekkönyvi hatóság-