Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

102 Közigazgatási Döntvénytár. hoz benyújtóit kérvényen való lerovására csakis a kérvénynek benyujiója volt kötelezve s nemkülönben mivel a magyar királyi pénzügyigazgatóságnak panaszolt határozata a hivatalosan beszerzett telekkönyvi iratoknak betekintésével tényként megállapította annak való voltát, hogy a bejegyzést nem panaszos kérelmezte, tekintettel arra is, hogy a bélyeg és illetéktörvények és szabályok 95. § ának 5. pontja nem bélyegjegyek által lerovandó illetékre, hanem kizárólag a készpénzben fizetendő illetékre vonatkozik, a panasznak annyiban helyet kellett adni, hogy a bejegyzési illeték hiánya miatt kiszabott 39 K 60 f egyszeres és felemelt illeték megfizetésének kötelezettsége alól panaszost fel kellett menteni. Ellenben a kötelezvénynek 50 f-nyi bélyeghiánya miatt kiszabott 1 K 50 f-nyi egyszeres és felemelt illeték panaszosra fentartandónak találtatott és pedig a bélyeg és illetéktörvények és szabályok 89. §-ának a) pontja alapján s annyival is inkább, mert az ez alapon kiszabott illetéket panaszos felebbezésében magára sérelmesnek nem is mondotta, sőt arra vonatkozó egyetemleges fizetési kötelezettségét nyíltan beismerte. 101. A helyiérdekű vasutaknak az 1880. évi XXXI. tcz. által biztosított tárgyi jellegű illetékmentesség az előmunkálatok teljesítése végett kötött szerződésről szóló okiratra is kiterjed. (Közigazgatási bíróság 1910 máj. 7. 18,730/1909. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt ád s az illeték visszatérítését elrendeli. Indokok: A kiszabás alapjául szolgáló szerződésben panaszos egy helyiérdekű vasút előmunkálatainak (nyomjelzési munkálatok, a közigazgatási bejárás és utóbb az engedélyezési tárgyalás megtartása] teljesítését vállalta el, amely munkálataiért díjazást csak akkor követelhet, ha a vasút építését nem panaszos végezné. Kétségtelen dolog, hogy a szóban forgó munkálatok nélkül helyiérdekű vasutat építeni nem lehet, és így nyilvánvaló, hogy ez a szerződés az építés biztosítása céljából köttetett. Minthogy pedig az 1880. évi XXXI. tcz. 5. szakasza az ilyen szerződésre illetékmentességet állapit meg, és minthogy ez a mentesség nem a már megalakult helyiérdekű vasúti részvénytársaságoknak, mint jogi személyeknek adatott, hanem a helyiérdekű vasutak építésére való vállalkozásnak, tehát magának az építésnek előmozdi-