Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

84 Közigazgatási Döntvénytár. tűnik ugyanis, hogy a gondatlanságból okozott könnyű testi sértés nem bűncselekmény. Minthogy szándékosság, vagy nyolcz napon tul tartó testi sértés megállapításának hiányában a tett a rendes biróság hatáskörébe utalt bűncselekmények egyikének alkotó elemeit sem meríti ki s ennélfogva az csakis, mint esetleg utrendőri kihágás jöhet elbírálás alá, ez pedig az 1890: tcz. 151. §-a szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 74. Ha valamely község területének egy része önálló községgé alakul s ennek folytán a lakosság száma apad: ezen a czimen a házadó-fokozat leszállítása jogosan nem igényelhető. (A m. kir. pénzügyminiszternek 1910. évi 44,571. sz. a. kelt határozata). A kir. pénzügyigazgatóságnak a folyó évi márcz. hó 24-én 35,569. sz. a. kiadott azt az intézkedését, melvlyel K. község belső területén az általános házbéradónak 1910. évre a 4%-os kulcs szerinti kivetését rendelte el, nevezett község képviseletének felebbezése folytán, az 1909: VI. tcz. 12. §-a alapján felülvizsgálván, azt helybenhagyandónak találtam. A község képviselete az általános házbéradónak a 14%-os adókulcs szerinti kivetését azon az alapon kifogásolja, hogy a jelenlegi K. község területére az utolsó népszámlálás idejében 15,000 lélekszámnál kevesebb esett. Ugyanis nevezett községtől az 1909. év folyamán P. mint önálló község közigazgatásilag külön vált, minélfogva K-nak 15,756 lélekszámmal felvett lakossága is a P.-re a népszámlálás idejében eső mintegy 1708 lélekkel apasztandó. Ezt a kifogást azonban figyelembe vehetőnek nem találtam. Ugyanis már a házadótörvények némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1896: XXIII tcz. 4. § ában az az álláspont jutott kifejezésre, hogy a lakosság számának a házadómentességekre kihaló vonatkozásában «a lakosság száma mindig az utolsó népszámlálásról hivatalosan közzételt adatok alapján állapítandó meg». A hivatkozott törvényczikknek ezt a rendelkezését a házadóról szóló 1909. évi VI. tcz. szintén fentartotta, sőt azt még szélesebb alapra helyezte, amennyiben 12. §-ának a) pontjában kimondja, hogy «a lakosság száma az utolsó népszámlálásról közzétett hivatalos adatok alapján számítandó annak megállapításánál, hogy valamely községben (városban) a bázadónak melyik