Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 83 sága elleni kihágás miatt ismeretlen tettes ellen följelentést adott be, előadva, hogy 1909. évi február hó 25-én a drégelypalánkai vasúti állomásról Hidvég község felé vezető uton feleségével haza­felé menvén, egy ismeretlen kocsis a szük uton egy előtte ha­ladó kocsit ki akart kerülni és az utszélén levő kavicsrakásra hajtott fel. Felesége, továbbá A. G. és K. S. a kavicsrakás köz­vetlen közelében állottak és a kocsi rúdja feleségét ugy elütötte, hogy a lovak alá esett és sérüléseket szenvedett. A főszolgabiró a kihágási büntető eljárás 17. §-a alapján az eljárást beszüntette és az iratokat az ipolysági kir. járásbíró­sághoz áttenni rendelte, mert a csendőri jelentés szerint a tettes kinvomoztatolt és a kir. járásbíróságnál testi sértés vétsége miatt följelenletett. Az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vette át. Az iratokból ezután ki nem tűnik, hogy a kir. járás­biróság mit határozott, csak az, hogy az ügy az ipolysági kir. ügyészséghez került, ez a nyomozatot elrendelte és annak utána 1909. évi 3143. sz. határozatával a Z. L. ivámi lakos ellen a Btk. 310. §-a alá eső gondatlanságból okozott súlyos testi sér­tés vétsége miatt folyamatba tett nyomozást megszüntette és az iratokat a határozat jogerőre emelkedése után az 1890:1. tcz. 107. §-a alá tartozó kihágás elbírálása végett az ipolysági fő­szolgabírói hivatalhoz áttenni rendelte. A megokolás szerint L M.-né azt panaszolta, hogy Hidvégen 1909. évi február hó 25 én S. K. kocsisa Z. L. kocsijával el­ütötte és elgázolta, minek következtében 14 napig beteg volt. A nyomozás során megállapítást nyert az a lény, hogy az el­gázolás a gyanúsított vigyázatlansága folytán következett be. Azonban a sertett orvosilag nem kezeltetvén magát, sem látlele­tet be nem szerezvén, nem volt megállapítható, hogy a szenve­dett sérülés tényleg nyolcz napon tul gyógyuló volt-e? Miután pedig a könnyű testi sértés vétségének gondatlanságból való el­követése nem képez bűncselekményt, ezen fontos ténykörülmény megállapításának hiánya folytán a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége nem állapitható meg. Az ipolysági járás fő­szolgabirája 1909. évi 1345. sz. határozatával hatáskörét nem állapította meg és az iratokat az ipolysági kir. járásbírósághoz áttette, mert Z. L. cselekménye sem az 1890 :1. tcz. 107. §-a sze­rinti, sem más, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe eső kihágást nem képez, hanem könnyű testi sértés avagy más a kir. bíró­ságok hatáskörébe tartozó kihágás tényálladékát állapítja meg. Az ipolysági kir. járásbíróság 1910. évi 9192. sz. végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg. mert az 1890:1. tcz. 107. §-ába eső kihágás tényálladéka látszik fenforogni ; a Btk. 1. és 75. §-aiból egyrészt, másrészt a Btk. XX. fejezetéből ki­6*

Next

/
Thumbnails
Contents