Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

7* Közigazgatási Döntvénytár. ugyanis (Országgyűlési Irományok 1906. év 186. szám 82. lap) a «munkaadó vagy megbízottja rendeletéből végzett házi vagy egyéb szolgálat» közben történt balesetet kifejezetten olybá minősítette, amelyért baleseti kártalanítás jár. A képviselőház pénzügyi bizottsága a javaslat eredeti szövegéből azért törülte a aházi vagy egyéb» megjelölést, mert ugy találta, hogy a jelenlegi törvényszövegnek megfelelő szövegezésben oly fogalommeghatározás foglaltatik, mely a munkaadó rendeletéből végzett minden szolgálatra ráillik. S ezen előzmények után a törvényhozás mindkét háza a jelzett módon történt változtatással fölszólalás nélkül, tehát nyilvánvalóan a czélzott és a törvény szövegének tényleg meg is felelő értelemben fogadta el. Ezeknélfogva állapította meg a felsőbíróság az eljárási rendelet 111. §-ának figyelemben tartása mellett azt, hogy Cz. K.nak baleseti kártalanításra támasztott igénye jogos. II. (Állami munkásbiztositó hivatal 1910 november 10-iki 1910. 41/5. sz. Ítélete.) A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal: A felebbezésnek helyt ad, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosítási pénztárt, hogy özv. B. J. igénylőnek baleseti kártalanításul özvegyi járadék czimén pontosan fizessen. indokok : Az elsőfokú bíróság ítéletében a nyomozás adataiból megállapithatólag helyesen előadott tényállás szerint B. J. a budapesti L.-gőzmalomban alkalmazott 41 éves munkás, 1907. évi november hó 4-én munka közben, midőn a malom V. emeletén a koptató helyiségben egy sikszita fölött elhelyezett járódeszkázatra akart feljutni, hogy onnan a fölötte húzódó közlőmüvet (transmissió) megolajozza, hirtelen lezuhant. Leesésének szemtanuja nem volt, de a zuhanás hallatára a közelből oda sietett munkások B. J.-t a földön hányat fekve holtan találták. A hulla orvosrendőri bonczolásakor külsérelmi nyomok rajta találhatók nem voltak. A rendőrorvosok kórisméül közepes fokú általános idült ütőérbelhártyalobot állapítottak meg. Véleményük szerint ennek a bajnak következményei okozták természetes szivhüdési uton a halált. A kerületi pénztár főorvosa a bonczjegyzőkönyv adatai alapján hozzájárult a rendőrorvosok véleményéhez. Az országos pénztár az elhalt özvegyét, ki férje után járó baleseti kártalanítása iránt igényt emelt, 12,516/908. sz. hatá-