Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
Közigazgatási Döntvénytár. 77 Az eljárási rendelet 411. § a értelmében az összes bizonyítási adatok összevetése alapján túlnyomó valószínűséggel megállapított tényállás alapul vételével kellett a felsőbíróságnak bírói meggyőződését megalkotnia. Ezekhez képest azután a bíróság; Cz. K. balesetét üzemi balesetnek minősítette. Erre a megállapításra egyfelől az a helyszíni szemle utján a föntebb vázoltak értelmében kiderített ténybeli adat indította a? felsőbíróságot, hogy Cz. K., mint molnártanoncz, a malomnak rábízott söprése közben a földszinten is lehetett hasonló balesetnek áldozatává s még inkább lehetett azzá abban a tényleg ismételten megtörtént esetben, midőn munkaadójának utasítását gyermekkorának megfelelő színvonalú gondolkodásával akként értelmezte, hogy a neki, mint molnárlanoncznak föladatában álló söprést a malom emeleti részében is el kell végeznie és ezért ismételten ezekben a helyiségekben is tartózkodott. Másfelől elhatározó jelentőségű jogi indoknak azt fogadta el a hivatal, hogy valamely balesetnek üzemi jellegét nem szünteti meg ez a tény, hogy a balesetet szenvedett tulment azokon az utasitásbeli s az: óvatosság és belátás által javait korlátokon, amelyek mellett a baleset elkerülhető volt volna. A legtöbb baleset ugyanis az üzemben foglalatoskodó alkalmazottat amiatt éri, mert a kitanitásoknak és a saját belátásának kellően érvényt nem szerezve, vigyázatlanságot, esetleg szabálytalanságot követ el. Erre való tekintettel az érvényre jutott fölfogás szerint az oly baleset, mely az iparüzemi alkalmazottat az üzem helyén alkalmaztatása idejében éri, akkor is üzemi balesetnek minősítendő, ha az alkalmazott történetesen pajkosságból, vagy másr £z üzemi munkában érvényesülni nem hivatott, sőt azt hátráltató oly mozdulatot tesz, mely semmiképpen nem tekinthető aa üzemi munka alkatrészének. De különben, minthogy a törvény 9. §-a értelmében a törvény értelmében biztosított alkalmazott oly, szolgálatban közben ért baleset esetére is biztosítottnak tekintetik, melyet a munkaadó vagy megbízottja rendeletéből.... végez, Cz. K. nem pusztán az üzemi, hanem minden oly baleset következtében beállott munkaképességcsökkenésért jogosan igényelhet baleseti kártalanítást, mely őt munkaadója vagy ennek megbízottja: a főmolnár által részére kiadott házi munka közben érte. A munkaadó vagy megbízottja rendeletéből végzett szolgálat fogalmának körébe ugyanis az ily rendeletből végzett házi vagy bármily egyéb, nem üzemi munka is tartozik. A törvény megalkotásának története is kétségtelenül erre a megoldásra vezet. A törvényjavaslat 9. § a s a törvényjavaslat indokolása?
