Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

76 Közigazgatási Döntvénytár. az alapítványt kezelő b—i káptalan ellen az 1906/1907. iskolai évre járó 400 K nevelési segély kifizetése iránt. Vitatta, hogy a káptalan a családi alapítványról szóló okiratot tévesen magyarázta és ez alapon tévesen alkalmazta az ösztöndijakra vonatkozó általános elveket, továbbá a bizonyítvánnyal igazolni kívánta, hogy fia folytatja tanulmányait és elég jól tanul. A kir. járásbíróság azonban 1908. évi május 5 én 1908. Sp. 507. sz. a. kelt végzéssel alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert törvényeink rendelkezése szerint az összes alapítványok kivétel nélkül az állam felügyeleti joga alá tartoznak, és mert ezen felügyeleti jog tekintetében alaptörvényül tekintendő 1723: LXX. tcz. rendelkezése szerint ugy az egyházi, mint a más czélu kegyes alapítványok felügyeletét Ő Felsége magának fenntartotta, ezt a jogát a helytartótanács, 1867 óta pedig a felelős minisztérium utján gyakorolja, ennélfogva annak elbírálása, hogy egy alapítványi ösztöndíj kit és egyáltalán megillet-e, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A b—i törvényszék, mint felebbviteli bíróság 1908. évi május 27-én 1908. E. 49. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróság végzését helybenhagyta indokai alapján és még azért, mert ha a kereset tárgya vagyonjogi, tehát a magánjog körébe tartozó kérdés is, e kérdésnek polgári peruton való elbírálása ki van zárva akkor, amidőn külön törvény annak elintézését a közigazgatási útra tartja fenn; már pedig ugy az 1723: LXX. tcz, valamint az 1895 : XLIII. tcz. 20. § ban az alapítványokra általában és az egyházak kezelésében lévő alapítványokra különösen is, a felügyeleti s felsőfokú intézkedési jogot, mint a királynak fenntartott felségjogot, a miniszterre bizta és ekként az alapítványokra vonatkozó vitás kérdéseket is, legyenek azok bár magánjogi természetűek is, a közigazgatási útra terelte. A kir. Curia, mint felülvizsgálati bíróság 1908. évi szept. 29-én 1908. H. 21. sz. a. hozott végzésével felperes felfolyamodását — a kereseti összegre tekintettel — hivatalból visszautasította. Egyidejűleg felperes azon kérelmét, hogy az iratok hivatalból a hatásköri bírósághoz tétessenek át, elutasította, mert az 1907: LXI. tcz. 7. §-a szerint hatásköri összeütközés esete fennforogni nem látszik. Felperes ez okból kérelmével közvetlenül a hatásköri bírósághoz fordult és bejelentette, hogy miután ügyében ugy a közigazgatási biróság, mint pedig a rendes bíróság kimondták, hogy hatáskörükbe nem tartozik, ennélfogva az 1907 : LXI. tcz. 7. §. 1. pontja szerint hatásköri összeütközés esete fennforog. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1909. évi J. 575. sz. nyilatkozatában annak a véleményének adott kifejezést, hogy az