Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Köz>(/azi/atási Döntvénytár. 77 ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel. S ugyanilyen felfogásnak adott kifejezést nyilatkozatában a b—i székeskáptalan is. III. A rendelkező részben foglalt döntésére a hatásköri bíróságot a következő okok vezették : Az ez ügyben eddigelé eljárt hatóságok: közigazgatási hatóság (m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter) közigazgatási bíróság és rendes bíróság közül a közigazgatási hatóság és a közigazgatási bíróság, ugy a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között hatásköri összeütközés nyilvánvalóan nem keletkezett, mivel ugy a közigazgatási biróság, mint a rendes bíróság döntéseikben egyaránt azt az álláspontot foglalták el, hogy a közigazgatási hatóság részéről érdemi elbánásban részesített panaszos ügyben az eljárásra egyáltalán nem hivatottak. Kérdés lehet tehát most már csupán az, hogy azáltal, hogy az eljárt hatóságok közül mind a közigazgatási biróság, mind a rendes biróság jogerősen kimondották azt, hogy az ügy az ő hatáskörükhöz nem tarlozik, felmerült-e vagy sem, az 1907 : LXI. tcz. értelmében hatásköri összeülközésnek minősülő eset? Ilyen eset az id. törv. 1. pontjában foglallak értelmében felmerült volna akkor, ha az volna megállapítható, hogy az ügyben való eljárásra a rendes biróság, vagy a közigazgatási biróság közül az egyik hivatott, A közigazgatási biróságról szóló 1896: XXVI. tcz. tüzetesen kijelöli az ügyeket, amelyek a most emiitett törvény állal a közigazgatási biróság hatáskörébe utalvák és a közigazgatási bíróságnak ilykép megállapított hatásköre, az id. törv. 19. §-a rendelkezése szerint a jog- és törvényhasonlatosság elvének alkalmazásával sem lévén kiterjeszthető, miután valamely családi alapitváoynyal szemben fennálló jogigény tekintetében vélt jogsérelem orvoslását sem az id. törvény, sem az ezen törvény 16. § a alapján alkotható miniszteri rendelet, vagy szabályrendelet, sem valamely későbbi törvény a közigazgatási biróság hatáskörébe nem utalta, nem szenved az kétséget, hogy amidőn a panaszos ügyben K. I. panaszára a közigazgatási biróság ugy határozott, hogy a vitás ügyben hatáskörét meg nem állapítja, nem rekesztelt ki eljárása alól olyan ügyet, amelynek az ellátása, a fennálló jogszabályok értelmében az ő feladatát képezhetné. De tekintettel az érvényben levő jogszabályokra, nem vitatható sikeresen az sem, hogy azáltal, hogy a b—i kir. törvényszék, mint fellebbezési biróság, a b—i kir. járásbíróságnak 1908. Sp. 507/2. számú végzését helybenhagyva, 1908. E. 49/1. számú határozatával kimondotta azt, hogy az ügyben az eljárás nem tartozik a kir. járásbíróságnak hatáskörébe — a rendes