Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 87 abban az időpontban kétségtelen volt, hogy a baleset következménye nem fog ((előrehatólag csak muló " keresetképtelenséget)) okozni, ami az országos pénztár alapszabályai 87. §-a 3. a} pontja értelmében az időleges járadék megállapításának és kiszolgáltatásának előfeltétele. E késedelem — melyért miután helyi szervét terheli, az országos pénztár is íelelős — volt az oka annak, hogy sérült ma a baleset kilenczedik hónapjában sem jutott igényeinek mérve tárgyában döntéshez. A d—i munkásbiztositási választott bírósághoz az ügyet azért kellelt áttenni, mert a jelen esetben az egész igény, tehát az állandó járadék kérdésében is ez a bíróság jogosult a 91. §. alapján intézkedni és határozni. Ez intézkedés és a három napi határidő az iratok áttételére az eljárási szabályok 60. § ának első bekezdésében foglallak alapján állapíttatott meg — per analógiám. Az iratokat azért nem küldte a felsőbíróság közvetlenül a d—i választott bírósághoz, mert formailag az ily eljárás az eljárási szabályok 60. §-ának 352. és 353. §-aiba látszik ütközni, érdemben pedig a kezelési rend kívánatossá teszi, hogy az iratok átmenjenek annak a bíróságnak kezén, mely a fölebbezett ítéletet hozta. Ezzel különben a fél érdeke sem szenved lényeges sérelmet, mert az iratokat a sz—i bíróság három nap alatt lesz köteles a d—ihez áttenni. A felsőbíróság foglalkozott azzal a kérdéssel ís, vájjon a jelen esetben az eljárási szabályok 344. §-a alapján nem inkább az elsőbirósági ítélet feloldása lenne-e helyénvaló? E kérdésre tagadó választ kellett adni, mert az elsőbiróság, mely elé ez a pör a kerületi munkásbiztositó pénztárnak időleges járadék tárgyában hozott határozata ellen benyújtott felebbezés révén került, figyelemmel az eljárási szabályok 2. §-ára, nem lépte tul hatáskörét, midőn a nevezett pénztár és a fél közölt fennálló jogvitát hatáskörébe vonta. 41. Az 1895:XLVÍ. tcz. halározmányaiba ütköző tejhamisitási kihágás nemcsak tényleges cselekedettel, de gondatlanságból eredő mulasztással is elkövethető. Ezért a mulasztásért a felügyelettel megbízott gazdatiszt megbüntethető akkor is, ha a