Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

26 Közigazgatási Döntvénytár. birtokrendezési, különösen az úrbéri elkülönítési, az arányositási és a tagositási ügyekben elrendelt tárgyaláson az árvaszéknek az 500/1908. I. M. sz. utasítás utolsó bekezdésében emiitett közreműködése mily alakban történjék és ezen tárgyalásra kiküldött árvaszéki közeg uti- és napidij-költségei kinek terhére számitandók fel: az igazságügyi miniszter úrral egyetértőleg a következőkről értesítem a ezimet. Alig képzelhető el olyan birtokrendezési ügy, amelyben a gyámság vagy gondnokság alatt állók érdekelve nem lennének. Ennélfogva gondoskodni kellett éppen ugy, miként az a polgári peres ügyekre nézve a 40,662/886. és 12,430/891. I. M. sz. rendeletekben történt, hogy az árvaszékek a birtokrendezési ügyekről tudomást nyerjenek, főleg azért, hogy a gyámokat, illetőleg gondnokokat, ha ennek szüksége az egyes esetekben felmerül, szakvéleniénynyel vagy útbaigazítással támogathassák. Csakhogy míg a polgári peres ügyekben elegendő csupán a perek meginditásáról értesíteni az árvaszékeket, addig a birtokrendezési ügyek nagy fontosságánál s rendszerint huzamosabb tartamánál fogva czélszerünek mutatkozott még az egyes fontosabb határnapokról is értesíttetni az árvaszékeket, hogy szükség esetén a gyámoltak és gondnokoltak érdekeinek megvédéséről gondoskodhassanak. Már most figyelemmel arra, hogy az 500/908. I. M. számú utasítás 64. szakaszának utolsó bekezdése egymástól nagyon különböző hatáskörrel bíró hatóságokat sorol fel egymás mellett, mindegyik hatóságnak a reá várakozó feladat szempontjából kell megoldani azt a kérdést, hogy reá nézve mennyiben és mily értelmezéssel alkalmazandó az idézett §. utolsó bekezdésének az a közbevetett rendelkezése, hogy «a közérdeket érintő esetleges észrevételeik megtétele s ez okból a tárgyalásokon való megjelenhetés czéljából» kell értesiteni a határnapokról az ott megjelölt hatóságokat s hivatalokat. Az árvaszéknek feladata a gyámoltak és gondnokoltak érdekeinek megvédéséről gondoskodni. Mintán azonban az árvaszék a kiskorúnak a bíróságnál folyó egyes ügyeibe — tekintettel az 1877 : XX. tczikk 87. § ára — közvetlenül be nem avatkozhatik, hanem csak a gyámokat és gondnokokat láthatja el a megfelelő útbaigazítással, vagy pedig az 1877 : XX. tczikk 179. §-a alapján a tiszti ügyészt veheti ilyen beavatkozásra igénybe (1. a Gy. Ü. Sz. 97. §-át): az árvaszék fent megjelölt feladatának eleget tehet anélkül, hogy ülnökeinek egyikét a helyszíni tárgyalásokra kiküldené. Mert a gyámság és gondnokság alatt állók vagyonáról az 1877 : XX. tcz. 282. §-a értelmében az árvaszéknél úgyis nyilvántartást vezetnek, ami elegendő adatot szolgáltat arra nézve, hogy a folyamaiban levő birtokrendezési ügyben melyik gyámolt vagy gondnokolt, milyen mérvben érdé-