Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 3 indokok: A kibocsátott részvények névértéke 400 K-át tesz. A kibocsátási árfolyam azonban 600 K volt olyformán, hogy vevők a névértéken felül még 200 K felpénzt voltak kötelesek a tartalékalapba fizetni. Az a kérdés döntendő el, hogy az illetékdijjegyzék 89. té­tel I. B. a. pontjában (1869: XVI. tcz. 7. §.) meghatározott ille­ték 400 K-tól vagy 600 K tói jár-e? E tekintetben a most jelzett törvényhely határozott rendel­kezést tartalmaz. E szerint az illeték kiszabása az egyes rész­vények kifejezett értékösszege után járó illeték összeszámítása által eszközöltetik, már pedig nyilvánvaló, hogy az egyes részvé­nyek kifejezett értéke nem lehet más, mint az azokban meg­nevezett névérték, amennyiben az egyes részvények szövegében szó sincs arról, hogy a kibocsátási ár névértéken alul vagy felül történik-e? Megerősíti ezt a törvényhelyben foglalt megkülön­böztetés is. A törvényhely ugyanis két intézkedést tartalmaz: egyik vonatkozik a közkereseti társaságok által kibocsátott rész­vényekre, a másik a már kibocsátott részvényeknek átruházására. A közkereseti társaságok által kibocsátott részvényekre ugy intézkedik, hogy ezek illetéke az egyes részvények kifejezett ér­tékösszege után jár; a részvénytulajdonos által eszközölt rész­vényátruházásokat illetőleg pedig ettőí ^eltérő határozmányt tar­talmaz, nevezetesen itt már kifejezetten akként intézkedik, hogy az illeték az átruházáskori érték szerint fizetendő. Ez a megkülönböztetés maga kizárja azt, hogy a részvény­kibocsátás és részvényátruházás ugyanazonos érték alapján illeté­keltessék. A 400 K értéktől esik egy részvényre 4 K 26 fillér, tehát 1500 darabra 1890 K. Mely indokokból az Ítélet rendel­kező része értelmében kellett határozatot hozni. 3. Ha a hagyatékban levő ingatlan vagyonra az örökös ellen fennálló követelés biztosítása czéljából, a telekkönyvi rendt. 74. §-a alapján, az ezen sza­kasz szerinti joghatálylyal jegyeztetik be a zálog­jog és később a zálogjog azért töröltetik, mert az ingatlanból az illető örökösnek mi sem jutott: a zálogjog bejegyzése után kiszabott vagy lerótt telek­könyvi bejegyzési illeték törlendő, illetőleg vissza­térítendő.

Next

/
Thumbnails
Contents