Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

í Közigazgatási Döntvénytár. (Közigazgatási bíróság 1909 május 25. 7226/1908. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A pa­nasznak részben helyet ad s panaszost 27 K 24 fillér illeték fizetésére kötelezi s ehhez képest 25 K 62 fillér visszatérítését elrendeli. indokok: Panaszos javára a zálogjog 1800 K tőke, 1800 K kamat és 59 K költség, összesen 3659 K erejéig kebelezte­tett be L. S. ellen a telekkönyvi rendtartás 74. §-ában irt jog­hatállyal. A telekkönyvi iratok szerint a jelzálogul szolgáló ingat­lanokból L. S.-nak örökrész nem jutott, miért is a zálogjog mint tárgytalan töröltetett az ingatlanokról. Az illetéki díjjegyzék 16. tételéhez tartozó jegyzetek 4. pontja szerint a bejegyzési illeték alapjául veendő érték nem lehet nagyobb, mint maga az ingatlan értéke, amelyre a bejegyzés történt, mely rendelkezésből okszerűen következik, hogy a jelen esetben, amidőn L. S-nak a hagyatéki eljárás során, a kérdéses ingatlanokból örökrészül mi sem jutott, a bejegyzési illetéknek alapja érték hiánya miatt nincs, ekként a bejegyzést kérő féltől bejegyzési illeték nem követelhető, illetve ha azt a fél lerótta, annak visszatéritését jogosan igényelheti, annál is inkább, mert az, aki a zálogjognak a bejegyzésig visszaható tör­lése folytán dologbani jogot nem szerzett, az ily jognak szerzé­sétől járó illetéket fizetni sem tartozhatik. Ezek szerint panaszos a lerótt illetve kiszabás folytán befize­tett egész összeget jogosan igényelhetné vissza, abban az eset­ben, ha a kérvény beadásakor az egész illetéket bélyegjegyek­ben lerótta volna, amit pedig arra való tekintettel, hogy a zálog­jogbekebelezési kérvény beadásakor tudható még nem volt az, hogy a zálogjog jelzálog hiánya miatt érvényét fogja veszíteni, a bejegyzési kérvény benyújtásakor megtenni tartozott volna. Minthogy azonban panaszos ezt teljes összegében megtenni elmulasztotta, s a hiány miatt terhére felemelt illeték jogosan íratott elő, minthogy továbbá ennek a bíróságnak 11. számú dönt­vénye szerint, a bélyeghiány czimén előirt felemelt illeték fenntar­tandó akkor, amidőn az egyszeres illeték jogosan állapíttatott meg és csak később közbejött körülmény folytán töröltetett vagy vált visszakövetelhetővé, minthogy végül a jelen esetben az egyszeres illeték csak a hagyaték jogerős átadása után vált törölhetővé, illetve visszakövetelhetővé, panaszos részére az általa befizetett összegből csak az egyszeres illeték kétszeresét vagyis a bélyeghiány miatt előirt felemelt bélyegilletéket meghaladó összegnek a visszatérítése volt elrendelhető, minthogy pedig panaszos 34 K 86 fillért fize­tett be s a felemelt illeték 27 K 24 fillért tesz, részére vissza­térítendő 13 K 62 fillér, nemkülönben a bélyegjegyekben lerótt

Next

/
Thumbnails
Contents