Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

452 Közigazgatási Döntvénytár. kezdésének kifejezett rendelkezése szerint, főispáni jog, amelyet az alispán csak kivételesen, abban az esetben gyakorolhat, ha a főispáni szék üres vagy ha a főispán akadályozva van. Ezzel a határozott törvényi rendelkezéssel szemben az összehívás jogának bizonyos esetekre nézve, a főispáni állás üresedésben lététől, illetőleg a főispán akadályoztatásától teljesen függetlenül, közvetlenül és kizárólag az alispánra való ruházása túlhaladja a szabályrendelet alkotási jog kereteit, mert a törvényben szabályozott alispáni hatáskör kiterjesztése csak törvényhozási intézkedéssel történhetik. Ezen álláspont törvényszerűségét igazolja az 1907: LX. tcz., melynek 7. §-ában a rendkívüli közgyűlésnek bizonyos esetekben a törvényhatóság első tisztviselője részéről való összehívása a törvényhozás által szabályoztatott. Egyébiránt tekintettel arra, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről szóló s fentebb idézett tcz. megalkotása által időközben törvényhozási uton történt gondoskodás arról, hogy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés az 1886: XXI. tcz. 46. §-ában foglalt rendelkezések kiterjesztése mellett az önkormányzati jogok megvédése czéljából meghatározott esetekben kötelezőleg, illetőleg a bizottsági tagok egy részének kívánatára is összehívható legyen, a szabályrendeletnek ily irányú rendelkezéssel való kiegészítése az önkormányzati jogok védelme szempontjából ma már feleslegesnek is mutatkozik. Ez okból a szabályrendelet 3. §-ának 2. bekezdésében foglalt ama rendelkezést, amely szerint az 1886: XXI. tcz. 2. §-ának c) pontjában biztosított jog gyakorolhatása végett, a közgyűlés határozata alapján és értelmében, valamint 100 bizottsági tag Írásban benyújtott kérelmére az alispán vagy törvényes helyettese rendkívüli közgyűlést köteles összehívni, mint a szabályrendelet keretében helyt nem foglalható rendelkezést, jóvá nem hagyhatom. Megjegyzem, hogy a törvényhatósági közgyűlésnek törvényben biztosított azt a jogát, hogy rendkívüli közgyűlést határozatilag kitűzhessen, ez a rendelkezés egyáltalában nem érinti, valamint az sem képezheti kétség tárgyát, hogy a főispán a közgyűlési határozattal kitűzött rendkívüli közgyűlés összehívását meg nem tagadhatja. 124. Az igazoló-választmány tagja csak törvényhatósági bizottsági tag lehet. (A m. kir. belügyminiszter 18,276/910. sz. a. B. vármegye közönségéhez intézett rendelete.) Közgyűlésében az igazoló-