Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 153 választmány megalakítása tárgyában hozott határozatának azt a részét, amelylyel P. J.-t a nevezett választmány tagjául 1910. évre megválasztotta, dr. M. M. törvényhatósági bizottsági tag felebbezése következtében felülvizsgálván, megsemmisítem s elrendelem, hogy a szóbanforgó egy tagsági hely a törvényhatósági bizottsági tagok sorából uj választás utján töltessék be. így kellett határoznom, mert a felebbezés, valamint a vármegye alispánjának jelentése szerint, P. J. a törvényhatósági bizottsági tagok 1910. évi névjegyzékében felvéve nincsen, minélfogva az igazoló-választmány tagjai között sem foglalhat helyet. A vármegye alispánjának kisérő jelentésében foglaltakra való tekintettel, szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ama körülmény, hogy az 1886: XXI. tcz. 25. §-ának 4. bekezdése csupán a főispán által kinevezendő igazoló-választmányi tagokra nézve mondja ki kifejezetten, hogy azok a törvényhatósági bizottsági tagok közül nevezendők ki, korántsem jelenti azt, mintha választott tagok a törvényhatósági bizottságon kivül álló egyének is lehetnének. A kinevezett tagokra vonatkozó kifejezett rendelkezésnek ugyanis az a világos czélzata, hogy — esetleges félreértések elkerülése végett — a főispán kinevezési jogát is a bizottsági tagok körére korlátozza. A választott bizottsági tagokra nézve azonban ilyen közelebbi meghatározásra nem volt szükség, mert a törvényhozás magától értetődőnek találta azt, hogy a szóbanforgó bizottság tagjait a törvényhatósági bizottság csakis saját kebeléből választhatja. 125. Az állat tulajdonosa az elhullást eset bejelentését megbízott utján is teljesítheti. (A m. kir. belügyminiszter 1909. évi 3442. sz. határozata.) H. vármegye közönségének. R. Károly és M. Dániel ellen sertéselhullási eset bejelentésének elmulasztása, ezenkívül R. Károly ellen még elhullott állatnak beltelkén elásása miatt folyamatba tett kihágási ügy R. Károly vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által R. Károly vádlottra vonatkozólag 1909. évi 1585. kih. szám alatt a járás íőszolgabirája elsőfokú Ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető Ítélete az 1888 : VII. tcz. 154. §-ának g) pontjára fektetett részében a földmivelésügyi miniszter ur elhatározásához képest megváltoztattatik s R. István vádlott az ezen törvényszakasz alapján terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik. Az ítéletnek az 1879 : XL.