Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IV. kötet (Budapest, 1911)

Közigazgatási Döntvénytár. 153 választmány megalakítása tárgyában hozott határozatának azt a részét, amelylyel P. J.-t a nevezett választmány tagjául 1910. évre megválasztotta, dr. M. M. törvényhatósági bizottsági tag felebbezése következtében felülvizsgálván, megsemmisítem s el­rendelem, hogy a szóbanforgó egy tagsági hely a törvényható­sági bizottsági tagok sorából uj választás utján töltessék be. így kellett határoznom, mert a felebbezés, valamint a vármegye al­ispánjának jelentése szerint, P. J. a törvényhatósági bizottsági tagok 1910. évi névjegyzékében felvéve nincsen, minélfogva az igazoló-választmány tagjai között sem foglalhat helyet. A vár­megye alispánjának kisérő jelentésében foglaltakra való tekin­tettel, szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ama körülmény, hogy az 1886: XXI. tcz. 25. §-ának 4. bekezdése csupán a fő­ispán által kinevezendő igazoló-választmányi tagokra nézve mondja ki kifejezetten, hogy azok a törvényhatósági bizottsági tagok közül nevezendők ki, korántsem jelenti azt, mintha vá­lasztott tagok a törvényhatósági bizottságon kivül álló egyének is lehetnének. A kinevezett tagokra vonatkozó kifejezett rendel­kezésnek ugyanis az a világos czélzata, hogy — esetleges félre­értések elkerülése végett — a főispán kinevezési jogát is a bizottsági tagok körére korlátozza. A választott bizottsági tagokra nézve azonban ilyen közelebbi meghatározásra nem volt szük­ség, mert a törvényhozás magától értetődőnek találta azt, hogy a szóbanforgó bizottság tagjait a törvényhatósági bizottság csakis saját kebeléből választhatja. 125. Az állat tulajdonosa az elhullást eset bejelenté­sét megbízott utján is teljesítheti. (A m. kir. belügyminiszter 1909. évi 3442. sz. határozata.) H. vármegye közönségének. R. Károly és M. Dániel ellen sertés­elhullási eset bejelentésének elmulasztása, ezenkívül R. Károly ellen még elhullott állatnak beltelkén elásása miatt folyamatba tett kihágási ügy R. Károly vádlott felebbezése folytán felül­vizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A vármegye alispánja által R. Károly vádlottra vonatkozólag 1909. évi 1585. kih. szám alatt a járás íőszolgabirája elsőfokú Ítéletének helyben­hagyásával hozott másodfokú büntető Ítélete az 1888 : VII. tcz. 154. §-ának g) pontjára fektetett részében a földmivelésügyi miniszter ur elhatározásához képest megváltoztattatik s R. István vádlott az ezen törvényszakasz alapján terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik. Az ítéletnek az 1879 : XL.

Next

/
Thumbnails
Contents