Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 77 semmi olyan ténykörülmény, mely a felperes cselédi minősége ellen szólana, mert az e tekintetben felemiilett, állítólagos házassági igéret a cselédi minőséget meg nem szünteti; s minthogy egyéb az 1876 : XIII. tcz. 3. §-a alapján figyelembe vehető olyan adat sem hozatott fel, amelynek alapján a felperes cselédnek nem volna tekinthető, minthogy végre az 4876: XIII. tcz. 116. §-a értelmében a cseléd és gazda között lámadható vitás kérdések elintézésére a közigazgatási hatóság van hivatva: a rendelkezőrész értelmében a közigazgatási hatáskört kellett megállapítani. 68. Erdő kitermelése végett alakult alkalomszerű vállalat ipari, illetve kereskedelmi tevékenységnek nem tekinthető, minélfogva az ezen vállalatnál alkalmazott erdőkerülőnek a vállalkozó elleni munkabéri követelése a rendes birói útra tartozik. (Hatásköri bíróság 1908 decz. 7. Hb. 38. sz.) A m. kir. hatásköri biróság következő határozaiot hozta : Ebben az ügyben az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: N. I. f—i lakos 1908 február 26-án a k —i kir. járásbírósághoz sommás keresetet adott be Sz. A. és T. P. f—i lakosok ellen, keresetében azt adva elő, hogy alperesek, akik az érsekuradalomtól erdőt vetlek, hogy annak fáját feldolgoztassák és eladják, felperest 1907 október 14-én havi 60 K fizetéssel erdőkerülőnek, illetve munkáltatónak fogadták fel azzal a munkakörrel, hogy 80 embert fogadjon fel, azokkal az erdő fáját feldolgoztassa, az erdő kimunkáltalására felügyeljen s a munkásokat kéthetenként kifizesse. Minthogy munkáltatói 1908 jan. 12-én jogos ok nélkül elbocsájtották, 6 heti felmondási időre járó, továbbá deczember havi fizetéséből visszatartott 12 K és 1908 január 1-től 15-ig járó 30 K megszolgált fizetése fejében összesen 132 K megfizetését kövelelte. A k—i kir. járásbíróság a megtartott tárgyaláson alperesek pergálló kifogásának helyt adva, 1908 márczius 24-én 1908. Sp. II. 103/2. sz. a. kelt végzésével a pert megszüntette azzal az indokolással, hogy alperesek nem a saját tulajdonukat képező és gazdaságukhoz tartozó erdőség nyers terményeit dolgoztatják fel, hanem fakereskedést űznek s mint ilyenek az 1894: XVII. tcz. 183. §-a alá nem vonhatók annál kevésbbé, mert felperes is.