Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)
Közigazgatási Döntvénytár. 59. Magánfeleket illető jelzálogkölcsön követelések átváltoztatása (konvertálása) esetén az 1881. évi LXX. tcz.-ben megállapított illetékmentesség nem igényelhető akkor sem, ha a hitelező javára bekebelezett zálogjogot valamely pénzintézet javára bekebelezett alzálogjog terheli. (Közigazgatási bíróság 1908 jan. 14. 19,291/1907. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg ítélt: A panasznak helyet nem ad. Indokok: A kölcsönátváltoztatásokra az 1881 : LXX. tcz.-ben engedélyezett illetékmentesség az ezen törvény 1. §-ában foglalt rendelkezés szerint csakis a jelzálogintézeteknél, árvapénztáraknál, közalapoknál, takarékpénztáraknál és egyéb nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél fennálló jelzálogkölcsönök átváltoztatására terjed ki. Panaszosnak az a tartozása pedig, amelyre nézve a kölcsönváltoztatás történt, K. L. k—i lakos, tehát nem valamely alap, vagy intézet irányában állott fen; és igy erre a kölcsönváltoztatásra az illetékmentesség az előrebocsátottak szerint ki nem terjeszthető. És e részben az a körülmény, hogy a K. L. javára bekebelezett zálogjogra a p—i takarékpénztár javára alzálogjog volt felül kebelezve, semmi különbséget sem tehet; mert az alzálogjog felülkebelezése a hitelező személyében való változást nem eredményezett és a panaszos elleni követelés továbbra is a K. L követelése maradt. Ezeknél az okoknál fogva a panaszt jogosultnak elfogadni és annak helyt adni nem lehetett. 60. Ugyanannál a hitelezőnél, ugyanazon adós többrendbeli okiratba foglalt tartozásának összesítéséről harmadik személy hozzájárulása nélkül kiállított okirattól, amennyiben abban egyedül a fizetési határidő meghosszabbítására nézve foglaltatik pótlólagos intézkedés: ivenként csak az állandó bélyegilleték fizetendő. (Közigazgatási biróság 1908 szept. 10. 10,453/908. P. sz.) Közigazgatási Döntvénytár. III. 5