Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 35 40. A misealapituány jövedelme után fizetett tökekamatadó a plébánost személyes, egyéni kötelezettséggel nem terheli; ez az adó a plébánosnak nem saját adója s igy nem is jöhet az ö adójaként számításba a legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapításánál. (Közigazgatási bíróság 1908 nov. 24. 6780/9G8. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad. Indokok: A panasz arra irányul, hogy a misealapitványok tőkekamatadója a panaszló plébános adójaként számittassék. A misealapilvány, mint külön rendelteléssel biró vagyon, a szoros értelemben vett plébánost javadalomnak nem alkotó része, s a plébános a misealapitványnak, nem haszonélvezője, hanem csak kezelője és az alapítvány tiszta jövedelmének bizonyos részben részese. Következésképen a misealapitvány jövedelme után fizetett tőkekamatadó, miként a kivetés is mulatja, a plébánost személyes, egyéni kötelezettséggel nem terheli ; tehát ez az adó a plébánosnak nem saját adója s igy nem is jöhet az ő adójaként számításba a legtöbb adói fizetők névjegyzékének megállapításánál. Ezért a panasznak helyt adni nem lehet. 41. Az igazoló választmánytól nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy a törvényhatósági bizottsági tagsági képesség hiánya jelelt kívülről jövő felszólalás hiányában is határozhasson. , (Közigazgatási biróság 1908 szept. 29. 5193/908. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad. Indokok: Az állandó biráló választmány határozatát a panaszló kizárólag azon az alapon lámadja meg, hogy az igazoló választmány, melynek határozatát az állandó biráló válsztmány helybenhagyta, nem volt volna jogosítva illetékes felszólalás 3*