Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

13(5 Közigazgatási Döntvénytár. a törvény nemcsak, hogy nem rendeli, hanem ily felfogás érvényesülése a törvény czélzatával teljesen ellenkező állapotot teremtene. Mindezek alapján megállapította a bíróság, hogy a vármegyei tiszti nyugdijalapra kivetett IV2 és a jegyzői nyugdíjalapra kivetett 1% pótadót a vármegyének pedig az 1883 : XV. tcz. alapján és az annak 9. és 13. §-aiban meghatározott korlátok között volt joga kivetni és ennélfogva ez az együtt 2Vs% pótadó az idézett törvény 13. §-a szerint törvényhozási felhatalmazás nélkül kivethető 5%-os maximumba beszámilandó. Következésképpen a belügyminiszter a közszükségleti alapra 3Va% pótadó kivetését a törvény alapján csak oly feltétellel engedélyezhette, ha a vármegye a jegyzői nyugdijalapra kivetett 1 % pótadó szedését beszünteti. Ezen indokoknál fogva tehát a m. kir. közigazgatási bíróság a miniszter megtámadott intézkedését nem minősítheti olyannak, melyben a miniszter a törvényhatósággal szemben valamely hatósági jogot törvényellenesen gyakorolt, törvényt vagy más törvényes szabályt sértett volna vagy a törvényhatóságnak, annak szervének vagy közegének hatáskörét sértette volna meg, s ennek következtében a vármegye panaszának helyt nem adhatott. 120. Nincs olyan jogszabály, mely azt rendelné, hogy a szavazásnál csakis azt a megkülönböztető megjelölést szabad használni, amely megjelölés a választók névjegyzékében használtatott, használható tehát a szavazásnál más oly megjelölés is, melyből a szavazó akarata éppen a megjelölés folytán kétségtelen. (Közigazgatási biróság 1908 decz. 15. 7222/908. K. sz. a.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg ítélt : A panasznak helyt nem ad. indokok: T.-n két választó és megválasztható I. János van, akik között korkülömbség van. Midőn tehát a szavazólapok ifj. I. Jánosra szólnak: teljesen kétségtelen, hogy az ekkép szavazó választók akarata a kor szerint ifj. I. J. megválasztására irányult; a választók akaratának ilyen kétségtelen volta mellett közömbös az, hogy a két I. János megkülönböztethetése végett a szavazók nem azt a megjelölést használták, amely a választók névjegyzékében