Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

Közigazgatási Döntvénytár. 137 foglaltatik, ahol ugyanis az idősebb L János a felesége nevének, az ifjabb pedig az atyja nevének feltüntetésével jelöltetett meg. Közömbös pedig ez azért, mert nincs olyan jogszabály, mely azt rendelné, hogy a szavazásnál csakis azt a megkülömböztető megjelölést szabad használni, amely megjelölés a választók névjegyzékében használtatott, használható tehát a szavazásnál más oly megjelölés is, melyből a szavazó akarata éppen a megjelölés folytán kétségleien. Ezért a szavazó választóknak a jelen esetben kétséget kizáró bizonyossággal megállapítható akarata alapján törvényszerűen igazoltatott a kél I. János közül annak megválasztása, aki a kor szerint fiatalabb, s ugyanezért a panasz és annak összes érvelése merőben alaptalan. 121. Ex-lex alatt önkéntesen befizetett adók után kamattérítés azon a czimen, hogy ex-lex volt, nem igényelhető. (Közigazgatási bíróság 1908 ápr. 26. 26,828/907. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad. Indokok: Az 1883:XL1V. tcz. 41. §-ának 2. bekezdése szerint annak az adózónak, aki adótartozásának egy vagy több évnegyedi részletét előre fizeti : az előre fizetett adóösszeg minden forintja után, a befizetés napjától az illető évnegyed közepéig számítva, évi 6% (az 1895 : XXXVI. tcz. 2. § a értelmében 5%) kamat betudására, illetőleg kifizetésére van igénye; kamattérilésnek akkor is van helye, ha a helytelenül kivetett és illetéktelenül bevelt adó a jogositott félnek visszaadatik. A törvénynek a kamattéritésre vonatkozó ebből a rendelkezéséből világos, hogy — eltekintve a helytelenül kivetett és illetéktelenül bevett adó visszatérítésének itt fenn nem forgó esetétől — az előre eszközölt fizetés czimén a törvényes kamattéritésnek helye csak akkor lehet, ha az adózó tényleg fennálló adótartozását és pedig e§v> va§y több évnegyedi összegben, előre, azaz a törvényben megszabott esedékesség előtt fizeti; világos továbbá az is, bogy a kamattérítés mértékének kiszámításánál a befizetés napjától az illető esedékességi évnegyed közepéig terjedő időtartam az irányadó. Az előadottakból pedig szükségképpen következik, hogy ottan, ahol egyfelől tényleg fennálló adótartozás, t. i. az illető évre vonatkozólag eszközölt adóelőírás, mint a kamattérítés helyt fog-