Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár III. kötet (Budapest, 1910)

112 Közigazgatási Döntvénytár. és a községi elöljáróság mint községi bíróság közölt felmerülhető hatásköri kérdések elbírálása az 1907 : LXI. tcz. 7. §-a értelmében a hatásköri bíróság elé tartozik. Ez alapon a hatásköri bíróság a felterjesztett ügyet vizsgálat alá vette ugyan, hatásköri összeütközés fennforgását azonban nem állapította meg azért, mert a fentebb ismertetett tényállás szerint a peres ügyet sem a községi elöljáróság mint községi bíróság, sem a kir. járásbíróság nem nyilvánította hatáskörén kívül esőnek, ellenkezőleg az alperes igazolási kérvényét mind a két hatóság saját hatáskörében megbirálás és saját jogi álláspontja szerinti intézkedés tárgyává tette és csak az vált köztük vitássá, hogy az alperes igazolási kérelme az 1877: XXII. tcz. 15. §-a szerinti perorvoslatnak minősíthető-e? Ez azonban nem hatásköri, hanem a peres eljárás menetére vonatkozó olyan vitás kérdés, amelynek eldöntése a hatásköri bíróság elé utalva nincs. 103. Annak a kérdésnek elbírálása, hogy a közigazgatási tisztviselő nyugdíjazási feltétele, vagyis szolgálatképtelensége beállott-e s ennek alapján nyűg díjazása helyesen történt-e vagy sem : a közigazgatási hatóság és nem a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 1908. évi 77. sz.) A m. kir. hatásköri bíróság következő határozatot hozott: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok: Brassó vármegye alispánja 1907. évi november hó 20-án tiszti főorvosi bizonyítvány alapján nyugdíjaztatását kérte. Brassó vármegye törvényhatósági bizottsága 1907. évi deczember hó 7-én tartott közgyűlésében nevezett alispánt a vármegyei nyugdijszabályrendelet 18. §-ának 1. pontja 20., 26. és 28. §-ai alapján 1907. évi deczember hó 31-től kezdve 23 év, 10 hó és 20 napi szolgálati idő után járó 5440 K évi nyugdíj megállapítása mellett nyugdíjazta, azzal az indokolással, hogy kérvényező a vármegyei tiszti főorvos véleménye szerint oly fokn idegességében, idült rheumatizmusban szenved, melyek őt hivatalos teendőinek végzésére huzamosabb ideig képtelenné teszik. Ezen határozat ellen dr. M. M. törvényhatósági bizottsági tag a ni. kir. belügyminiszterhez felebbezést adott be azon az alapon, mert