Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár II. kötet (Budapest, 1909)

2 Közigazgatási Döntvénytár. A lörvény keletkezésénél létrejött változtatás is e szigorúbb felfogás melleit szól, mert mig korábbi törvényeink s jelesül a jövedelmi adóról szóló 1868 : XXVI. tcz. 5. §-ának ^pontja általában «a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló)) tőkék kamatait meniesiti az adó alól, az 1875: XXII. tcz. 2. §-ának 6. pontja a «közvetlenül» szót igtatla a feltételt megállapitó rendelkezés elé, vagyis e szigorító rendelkezéssel kétségbe vonhatlanul azt a felfogást juttatta érvényre, hogy a tudományok előmozdítására s a nyilvános közoktatás czéljaira rendelt tőkék kamatai csak abban az esetben tekinthetők adómenteseknek, ha közvetlenül ily czélra rendelvék. Mindezeknélfogva a rendelkező részben foglaltak szerint kellett a felvetett kérdést eldönteni. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 1902. évi június hó 8-ik napján tartott osztályüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának 1902. évi június hó 28-ik napján tartott osztályülésében. o A m. kir. közig, bíróság pénzügyi osztályának 20. számú döntvénye. A községek (városok) tartoznak-e illetékegyenértéket fizetni oly ingóságaik után, amelyeket gazdaságilag nem hasznosítanak, hanem kizárólag közigazgatási czélokra használnak ? • Határozat: A községek {városok) oly ingóságaik után, amelyeket gazdaságilag nem hasznosítanak, hanem kizárólag közigazgatási czélokra használnak, illetékegyenérléket fizetni nem tartoznak. Indokok: Az illetéki díjjegyzék 95. tételének D) 2. pontja értelmében a községeknek (városoknak) vagyonállagához tartozó ingójavak tiszta értéke után illetékegyenérték fizetendő. Minthogy ezzel az általános rendelkezéssel szemben az illetékszabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzéknek vagy az ezt helyettesítő és kiegészítő más törvényeknek nincsen olyan rendelkezése, mely a községek (városok) egyes ingó javainak