Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. 09 mert a kereskedelmi törvények ebben a rendelkezésében az az elv jut kifejezésre, hogy a kamatok mindenkor annak az évnek a jövedelméül veendők, amelyre azok járnak. Ez az elv különben határozottan is kifejezést nyer a kereskedelmi törvénynek a biztosítási dijakra nézve a törvény 459. §-ában foglalt abban a rendelkezésében, hogy a biztosító társaságok mérlegeiben a tartozások közé helyezendők a számadási éven tul előre befizetett dijak (dijátvitel). Minthogy tehát az átmeneti kamatok az előadottak szerint, nem a számadási évnek, hanem annak az évnek képezik a jövedelmét, amelyre azokat előre fizették, ki kellett mondani, hogy a mérlegben foglalt átmeneti kamatok, az adóztatás alkalmával a számadási év üzleteredményéhez nem számithatók. Kelt a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1905. évi deezember hó 4-én tartott osztályüléséből. Hitelesittetett a magyar királyi közigazgatási bíróságnak 1905. évi deczember hó 30-án tartott osztályülésében. 57. Az értesítéssel ellátott dijnoknak a kinevezést közvetlenül megelőzőleg dijnoki minőségben eltöltött szolgálati ideje a nyugdíjazásnál olyképp számitta: tik be, hogy két teljes év egy szolgálati évnek tekintetik, tehát a végkielégítés megállapításánál a dijnoki szolgálat beszámítására nézve sem tehető különbség az állami ellátás különböző módjai közt. (Közigazgatási biróság 1907 január 29. 4869/1906. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg ítélt: A panasznak helyt adva, Z. R-né volt posta-távirda kezelő végkielégítési igényét, megelőző dijnoki szolgálatának beszámításával, összesen öt évet meghaladó beszámítható szolgálata után, legutóbb élvezett beszámítható javadalmazásának két évi összegében állapítja meg. indokok: Panaszló, mint értesítéssel ellátott díjnok, 1897. évi július hó 1-től szolgált. Ezen állásából állami posta- és távirdakezelővé neveztetvén ki, a hivatali esküt 1901. évi április hó 29-én tette le, majd közhatósági orvos által igazolt végleges szolgálatképtelensége folytán őt álíásától 1906. évi február hó végével felmentették. Eszerint dijnoki szolgálata 3 évet, 9 hónapot