Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. ki, ezen a zárórát oh rövid időtartamra, mely alatt a választók nagyobb része szavazati jogát nem gyakorolhatja, ki nem tűzheti, az' adott körülmények között Sz. vármegye törvényhatósági bizottsága panaszosok felebbezését el nem utasíthatta s a megtartott biróválasztást jóvá nem hagyhatta. 35. Az üzleti verseny akadályozása czéljából kötött ügylet annak következtében, hogy az ügylet nem valamely jogos magánérdeket szolgálj hanem nyilvánvalóvá vált czélja a károkozás, e czélját illetően birói oltalomban nem részesülhet akkor, midőn a más által már korábban megszerzett és a későbbi szerző által tudva volt joggal jön összeütközésbe. Igaz ugyan, hogy a telekkönyv az ingatlanokra vonatkozó jogok nyilvánkönyve s a ki ebben bizva jogolt szerzett, nem károsodhatik, azonban a telekkönyvben való bizalomról csak akkor lehet szó, ha a jogos szerző nem tud a telekkönyvben fel nem tüntetett arról a korábbi jog állapotról, melybe az ő későbbi jogszerzése ütközik. Ellenben, ha erről tud s az a jogállapot olyan, amely mellett az ő később szerzett joga birói oltalomban nem részesülhet : akkor pusztán a telekkönyvi állás alapján sem illeti meg őt ez az oltalom. (Közigazgatási bíróság 1906 július 3. 2868/1906. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok : A jelen ügyben fenforgó vitás kérdés az, hogy a z—i 2095. sz. tjkvben foglalt 2047. hr. sz. ingatlanból 54Q-öIet a folyamodó «D. Ig. Fia Lajos» czég igénybe vehet-e a végből, hogy ott erdei termékeit iparvasutoa átszállíthassa. Az ingatlan tér tulajdonosa Z. község földbirtokos7 közönsége; a tér haszonélvezője pedig évi 16 fillér taxa fizetésének kötelezettsége mellett A. Istváné (István fia) volt 1905. évi szeptember hó 22-ig, mikor is H. Móricz a tér haszonélvezetét A. Istvántól megvette s