Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

4í Közigazgatási Döntvénytár. H. Móricz joga 1905. évi szeptember hó 23-án bekebeleztetett. A folyamodó czég a szóban forgó ingatlannak a fennebb emiitett •czélból való igénybevételéhez az akkori birtokos A. István beleegyezését az 1905. évi márczius hó 23-án kötött szerződéssel megszerezte. A magyar királyi közigazgatási bíróság pedig 3362/1905. sz. ítéletében «D. Ig. Fia Lajos» czéget kérelmének ^sak arra irányuló részével utasitotta el, hogy erdei termékeinek Z. községtől a b—i vasuti állomáshoz való szállítása czéljából idegen területeket, az illető földbirtokos beleegyezése nélkül, igénybe vehessen. Ez az ítélet, tehát egyáltalán nem érintette az egyes földbirtokosoktól a folyamodó czég állal már megszerzett beleegyezés érvényességét, hs — habár a szóban forgó ingatlan Z. község és a b —i vasuti állomás között eső részen fekszik is — a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 82736/1905. sz. határozatában a iparvasut építésére az engedélyt abban a feltevésben, hogy a területek igénybevételének kérdése jogérvényesen rendezve van, a vasút 73 — 350. szelvényei közt fekvő részre, ahova pedig a szóbanforgó ingatlan is esik. — megadta annak ellenére, hogy a közigazgatási bejárás alkalmával a jelenlegi panaszló H. Mór az időközben történt tulajdonosváltozást bejelentette és mint a tér haszonvételének uj tulajdonosa a vasupitési engedély ellen tiltakozott. Magának a panaszlónak előadása szerint pedig a panaszló szóban forgó ingatlanán az iparvasut már meg is épült. Ebben a jogi és tényleges helyzetben, a panaszbeli kérelem elbírálásánál, amely arra irányul, hogy a folyamodó <?l). Ig. Fia Lajost> czég elliltassék atiól, hogy erdei iparvasutját a szóban forgó ingatlanon átvezesse, nem lehet visszamenni az 1879 : XXXI. tcz. 178. és következő szakaszainak rendelkezésére. Ugyanis, A. István beleegyezése és annak következtében, hogy a bíróság 3362/1905. számú Ítéletének fennebb idézett rendelkezése nem érinti a beleegyezés hatályát: a szóban forgó ingatlan igénybe vételének kérdése már jogérvényesen rendezve volt akkor, midőn panaszló az ingatlant megvette. Fkkép az idézett kereskedelemügyi miniszteri határozatban kiemelt feltevés erre az ingatlanra nézve is fenforgott, s a folyamodó czég a magánvasut építésére szóló engedélyt az 1868. évi július hó 8-án i973. szám alatt kiadott szabályrendelet 1. §-ában megkívánt beleegyezés kimutatása mellett megszerezte. A kérdés tehát most már csak az, hogy panaszos H. Mórnak akkor történt jog- és birtokszerzése, midőn a terület igénybevételének kérdése már egvszer jogérvényesen rendezve volt, a jelen esetben jár-e azzal :i Következménynyel, hogy a folyamodó «D. lg. Fia Lajos» czég a terület igénybevétele iránt szerzett jogát és az ez alapon nyert vasútépítési engedélyt a panaszlóval szemben enényesilhesse 2