Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár I. kötet (Budapest, 1908)

Közigazgatási Döntvénytár. A kérdésnek ilykép történt eldöntésénél nem lehetett figyelembe venni azt, hogy a telekkönyvben sem örökhagyó tulajdonjoga bejegyezve nem volt, sem panaszos tulajdonjoga bejegyezve nem lett, inert a telekkönyvi bejegyzés ténye vagy hiánya sem a jogügyleti sem az örökösödési ingatlan vagyonátháramlási illetékre befolyással ninesen, Ugyanezért a panasznak részben helyet adni és az 1-5% alá vont 431,740 K értékből 31,500 K-t levonásba helyezve, panaszost 483,160 K után 1%-al 4831 K 60 fillér, 208,400 K után 0 5%-al 1042 K, 100,240 K után 1/5%-al 1503 K 60 fillér, összesen 7377 K 20 fillér megfizetésére köteezni kellett. 6. Midőn a bíróság részéről elrendelt végrehajtási zálogjognak bejegyzése felfolyamodás következtében töröltetett, a lerótt illetéknek visszafizetését az illetékkötelezett fél jogosan igényelheti. (1906 május 29. 4704/1906. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg itélt: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad. indokok: A beszerzett végrehajtási iratok tanúsága szerint a budapesti V. kerületi királyi járásbíróságnak 1899. V. 149. sz. végzését a budapesti kir. tábla a kifogások feletti határozat ellen beadott felfolyamodás folytán megváltoztatta, a végrehajtási kérelmet elutasította s az annak alapján már foganatosított végrehajtási intézkedéseket, tehát a végrehajtási zálogjognak bejegyzését is hatályon kivül helyezte s a másodfokú végzést a m. kir. Curia helybenhagyta. Az 1881 : LX. tcz. és a telekkönyvi rendtartás 60. §-ának 2. bekezdése szerint a végrehajtási zálogjognak bejegyzését a- végrehajtás elrendelésére hivatott bíróság rendeli el s annak rendelkezése, ha telekkönyvi akadályok nincsenek, foganatosítandó. Az iüetéki díjjegyzék 16. lételéhez tartozó 1. jegyzet nem tesz különbséget a telekkönyvi hatóság és más perenkivüli vagy a peres ügyben eljáró biró rendelkezése folytán foganatosított zálogjogi bejegyzések között, és tekintetlel arra, hogy a visszatérítésnek más indoka nem lehet, mint az, hogy aki a zálogjognak a bejegyzésig visszaható törlése folytán semminemű dologbani jogot nem szerzett, az ily jognak szerzésétől járó illetéket fizetni nem tartozhatik, ily megkülönböztetésre a törvényhozónak oka sem lehetett; mert minden esetben a bejegyzést elrendelő végzés megváltoztatásának a jogerőre emelkedés előtt foganatosi-