Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

4 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK köri összeütközés fennforgásának általában az az előfeltétele, hogy az eljárt bírói és közigazgatási hatóságok kölcsönösen ugyanannak az ügynek az érdemében határozzanak, illetve hatáskörüket ugyanabban az ügyben meg- vagy meg ne állapítsák, amihez még az az eset járul, amidőn az említett hatóságok egyike hatáskörét ugyanarra az ügyre állapította meg, amelyet a másik hatóság érdemben bírált el. A felterjesztett iratokban foglaltak nem tartalmaznak olyan adatot, hogy a jelen ügyben az 1907. évi LXI. tc. 7. §-ának felsorolt pontjai alá tartozó hatásköri összeütközés esete merült volna fel. A fent ismertetett tényállásból kitűnően a szóbánforgó ügyben ezideig csak a rendes bíróság (a z.-i kir. törvényszék és a szegedi kir. ítélőtábla) hozott a hatáskör kérdésében határozatot, amikor megállapítva, hogy a kereseti igény elbírálása polgári perútra nem tartozik, a pert megszüntette. Magyar közigazgatási hatóság azonban sem hatáskörét megtagadó, sem egyéb határozatot ebben az ügyben eddig még nem hozott. A Hatásköri Bíróságról szóló 1907. évi LXI. tc.-ben, valamint a Hatásköri Bíróság hatáskörének kiterjesztéséről és szervezetének módosításáról szóló 1928. évi XLIII. tc.-ben megjelölt közigazgatási hatóság alatt természetszerűen a Magyar Szent Korona joghatósága alá tartozó területeken a fennálló magyar jogszabályok értelmében működő közigazgatási hatóságot kell érteni. E törvények értelmében tehát a Hatásköri Bíróság elbírálása alá csak olyan a törvényben szabályozott hatásköri összeütközési esetek tartoznak, amelyek az előbbiek szerint megjelölt közigazgatási hatóságok és bíróságok által hozott határozatok folytán merülnek fel. A z.-i volt jugoszláv városi rendőrfőnökség magyar közigazgatási hatóságok a dolog természeténél fogva nem tekinthető és sem az 5480/1941. M. E. számú rendelet, sem egyél) törvényes szabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint a jugoszláv közigazgatási hatóságoknak a délvidéki területek visszafoglalását megelőző időben hozott határozatait a hatáskör kérdésében való döntés szempontjából irányadóul kellene elfogadni. Arra pedig nincs semmi adat, hogy a rendes bíróság pergátló ítéletének meghozatalát követően magyar közigaz-