Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 5 gatási hatóság ebben az ügyben folytatott eljárása során hatáskörét megtagadta volna. Következőleg a jelen esetben a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság' között — eltekintve az ügyazonosságtól, amely mindennemű hatásköri összeütközésnek ugyancsak elengedhetetlen előfeltétele — a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri "összeütközés nyilvánvalóan nem merült fel. Hatásköri összeütközés felmerülte nélkül pedig az 1907. évi LXI. tc. 1., 7. és 19. §-ainak egybevetett értelme szerint a Hatásköri Bíróság nem hivatott arra, hogy a hatáskör kérdésében állást foglaljon. Ennélfogva ezt a hatásköri összeütközési fejterjesztést — hatásköri összeütközés hiányában — tárgyalás nélkül hivatalból vissza kellett utasítani. A felterjesztő hatóság tájékoztatására megjegyzi a Hatásköri Bíróság, hogy az 1907. évi XLV. tc.-nek a hatáskört gazdasági cselédbérügyekben szabályozó rendelkezései (62. és 63. §-ok) tekintet nélkül a panasz-határidő betartására határozzák meg a gazdasági cselédviszonyból felmerülő vitás ügyek hatásköri hovatartozását. Ekként a gazdasági cselédbér-ügyekben az 1907. évi XLV. tc. 16. §-ában említett határidő elmulasztásának — a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint — a hatáskör szempontjából nincs jelentősége. (1943. nov. 8. — 1943. Hb. 147.) 2. Hatásköri összeütközés előfeltétele. Hatásköri összeütközés esete a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság között akkor merül fel, ha mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási hatóság, amelyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, ugyanarra aK ügyre nézve jogerősen kimondták, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik vagy ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondták, hogy az eljárás hatáskörükhöz tartozik, vagy mindkét hatóság — mégpedig a rendes bíróság nem jogerősen — ugyanannak az ügynek érdemében határozott, vagy végül, ha az egyik hatóság (mégpedig a rendes bíróság