Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 83 Az ügy felülvizsgálati kérelem folytán a kir. Kúria elé került. A kir. Kúria az 1942. évi június hó 10. napján P. V. 2027/1942/14. szám alatt hozott ítéletével az alsóbíróságok ítéletének hatályon kívül helyezése mellett a pert a Pp. 180. §-ának 1. pontjában írt pergátló akadály okából megszüntette. A kir. Kúria ítéletét azzal indokolta meg, hogy a kereset tárgyává tett ingatlanszerzés a cseh-szlovák Földbirtokpolitikai jogszabályok alapján lefoglalt ingatlanból állami földhivatali juttatás, tehát hatósági rendelkezés folytán történt. Az ilyen ingatlanszerzést pedig a 2550/1939. M. E. számú rendelet 1. §-a értelmében a most említett rendelet 4. és az 5840/1939. M. E. számú rendelet 1. és 3. §-ában biztosított hatáskörében a minisztérium által kinevezett kormánybiztos bírálja felül, s az 5840/1939. M. E. számú rendelet 1. §-ához képest vagy megerősíti, vagy a rendelet 3. §-ában és a 2550/1939. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglaltak szerint az utóbbi rendelethelyben megjelölt okból hatálytalanítja. Az a jogigény, amelynek alapjául a 3730/1939. M. E. számú rendelet 2. §-a szolgál, csak akkor érvényesíthető rendes bírói úton, ha az elidegenítő fél ellen irányuló hatósági fenyegetés, vagy kényszerítés magán felek között létrejött ingatlan-elidegenítési ügylettel kapcsolatban történt. A földhivatali juttatás mint hatósági intézkedés azonban ilyen magánjogi ügyletnek semmiképen sem minősíthető. E mellett a 2550/1939. és 5840/1939. M. E. számú rendeleteken alapuló eljárás eredménye is más, mint a 3730— 1939. M. E. számú rendelet 2. §-a alapján indított peré, mert az előbbi esetben az ingatlanszerzés hatálytalanítása .esetén a tula jdonjog a - magyar állam javára száll át, míg a peres eljárás eredményes kimenetele az elidegenítő magánfél (az eladó) tulajdonának visszaállítására vezet. A kir. Kúria szerint a tényállásból kivehetőleg a kérdéses ingatlanra nézve a felek között jogügylet nem jött létre, s csupán közjogi eljárás eredményeképen jutottak egymással kapcsolatba, de nem állanak magánjogi jogviszonyban. Ezek szerint a keresetbe vett igény érvényesítése nem tartozik polgári perútra. Tehát a Pp. 180. §-ának 1. pontjában írt és a 180'. §. utolsó bekezdése szerint — a Pp. 540. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás során is — hivatalból figyelembe veendő pergátló ok forog fenn, ami-