Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)
78 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Az árvaszék előtt megindult eljárás során K. Györgyné az atyai nagyszülőknek unokatartásdíj fizetésére való kötelezését kérte és az apának az atyai hatalomtól való megfosztása iránt is kérelmet terjesztett elő. Máramaros vármegye árvaszéke a lefolytatott eljárás után 1942. évi május hó 18. napján 2837/1942. szám alatt hozott véghatározatával K. Györgynek az atyai hatalomtól való megfosztása és az anyának gyámmá való kirendelése tárgyában érdemben határozott, a nagyszülőkkel szemben unokatartásdíj iránt támasztott igény tekintetében pedig utasította K. Györgynét, hogy az erre vonatkozó keresetet a rendes bíróság előtt terjessze elő. Az árvaszék ez utóbbi döntését azzal indokolta, hogy a 193.242/1933. B. M. számú rendelet az unokák tartására vonatkozó igény eldöntését a rendes bíróság hatáskörébe utalja. ' Máramaros vármegye árvaszékének ez a. határozata jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett. K. Györgyné anya mint árvaszékileg kirendelt gyám által képviselt kiskorú K. György és Anna ezután a m-i kir. járásbíróságnál 1942. évi április hó 13. napján pert indítottak az atyai ági nagyszüleik: K. László és neje ellen s nevezetteknek — amaz előadás mellett, hogy az atyjuk Romániába távozott és eltartásukról nem gondoskodik, az anyjuk pedig vagyontalan és semmi jövedelme sincs, — havi 50 P unokatartásdíj megfizetésére kötelezését kérték. A m-i kir. járásbíróság az ügyet érdemében tárgvalva, 1942. évi május hó 7. napján P. 3008/1942/2. szám alatt hozott ítéletével a keresetet elutasított azzal az indokolással, hogy a nagyszülők csak abban az esetben lennének kötelesek az unokáik eltartására, ha a szülők a tartásra képtelenek volnának. Ez a körülmény azonban igazolást nem nyert. A m-i kir. törvényszék a fellebbezés folytán 1942. évi október hó 8. napján hozott Pf. 2625/1942/6. számú ítéletével az elsőbíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, a pert a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott pergátló körülményre tekintettel a Pp. 182. §-a alapján megszüntette. A kir. törvényszék ezt a határozatát azzal indokolta, hogy a hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény annak folytán forog fenn, hogy az 1930. évi XXXIV. t.-c.