Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVII. kötet 1942-1943 (Budapest, 1944)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 73 Az említett egyesség tartalma szerint a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy D. Vilmának házasságon kívül született és az egyesség megkötésekor kétéves gyermekét M. András természetes apa — tartásdíj fizetése helyett annak természetbeni tartását vállalva — magához veszi, tartásáról és neveléséről gondoskodik, a gyermeket három éven belül törvényesíti vagy örökbe fogadja. A tartást és nevelést az anyjának jogában áll ellenőrizni, és a nyári iskolai szünetben a gyermeket magánál tarthatja. Ameíiynyiben pedig M. András a szerződésben részletesen körülhatárolt kötelességét nem teljesíti, a gyermeket anyjának visszaadni és 14 éves koráig tartásdíjat fizetni köteles. A kir. járásbíróság az ügy érdemi tárgyalása előtt megkereste Udvarhely vármegye árvaszékét, hogy a felek közt létrejött ennek az egyességnek jóváhagyása kérdésében hozzon határozatot. Udvarhely vármegye árvaszéke a kir. járásbíróság megkeresése folytán a feleket meghallgatta, illetőleg az anyát a s-i körjegyző útján meghallgattatta, s az anya a meghallgatások során — a megkötött egyességtől az árvaszék jóváhagyásának megtagadását kérve — személyesen is megismételte azt a kérését, hogy a gyermek részére visszaadassék. Az árvaszék ezután 1941. évi október hó 15. napján 6968/1941. szám alatt határozatot hozott. Ezzel a határozatával a fentebb ismertetett egyességtől a gyámhatósági jóváhagyást az 1877. évi XX. t.-c. 39. és 113. §-ai alapján megtagadta és utasította az anyát mint t. és t. gyámot, hogy az egyesség megtámadásával a kiskorú tartási igényét a természetes apával szemben bírói úton érvényesítse. Az árvaszék ezt a határozatát azzal indokolta, hogy bár az eljárás adataiból az tűnik ki, hogy a kiskorú gyermek jövője a természetes .atyánál jobban van biztosítva, azonban az anya a gyermek kiadásához ragaszkodik, mert béna állapotára tekintettel jövő támaszát látja benne, s így mint a házasságon kívül született gyermek anyja és t. és t. gyámja akarata ellenére nem kötelezhető arra, hogy gyermekének tartásáról és neveléséről a természetes apa javára lemondjon, vagy a gyermeket neki örökbe adja. Ennek a jogerős határozatnak a kir. járásbírósághoz érkezte után D. Vilma perbeli jogi képviselője a fentiek