Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

46 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK botosispáni javadalmazást, s fizikai munkát is köteles volt végezni. A gazdasági cseléd pedig felmondás és bérkövetelése tekintetében az 1907 : XLV. t.-c. hatálya alá esik, amely bérigénye elbírálását közigazgatási útra utasítja. A nyíregyházi kir. járásbíróság, T. Zoltán alperesnek jogi képviselője útján előterjesztett kérelmére, pozitív hatásköri összeütközés esetét .észlelte és az iratokat a hatáskör kérdésében döntés végett felterjesztette a Hatásköri Bírósághoz. A Hatásköri Bíróság az ügyben pótlást rendelt el és beszerezte a közigazgatási hatóság iratait is. II. Nyilatkozat a törvényes határidőben nem érkezett. [II. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy nem érinti az ügyazonosság kérdését az a körülmény, hogy a rendes bíróság előtt a munkavállaló érvényesítette igényét, a közigazgatási hatóság előtt pedig a munkaadó lépett fel pana szosként. Az ügyfélazonosság ugyanis ez esetben is fennforog, minthogy a fentiekből kitűnő tényállásból megállapíthatóan a felek személyének, mindkét hatóság előtt érvényesített igénynek, valamint az eljárás tárgyának azonossága nem kétséges. Ebben- az ügyben egyfelől a nyíregyházi kir. törvényszék, másfelől a dadái felsőjárás főszolgabírája, Szabolcs vármegye alispánja és a m. kir. földmívelésügyi miniszter között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. (1) bekezdésének második pontjában meghatározott pozitív hatásköri összeütközés* esete merült fel. Az említett bírói, illetőleg közigazgatási hatóságok ugyanis jogerősen kimondták, hogy K. András T. Zoltánnal szemben fennálló szolgálati viszonya felbontása jogosságának és bérkövetelésének ügyében az eljárás hatáskörükhöz tartozik. Ezt a hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. 1. Az iratokból megállapítható és nem vitás tényállás szerint K. András a T. Zoltánnal kötött munkavállalkozási szerződést, mint „előljáró gazda" írta alá. Igaz, hogy a hatáskör alapjául szolgáló jogviszony minősítése nem az elnevezéshez, hanem a tényleges alkalmazáshoz és a jogviszony belső tárgyi ismérveihez igazodik. Azonban az „elöljáró gazda" kifejezés használatából a felek intenciójára és ebből fakadóan éppen a jogviszony belső tárgyi ismérveire lehet következtetni. Nevezetesen a jelen esetben