Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 47 arra, hogy K. András az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-ának fogalmi körébe eső gazdasági cselédnek szegődött el és T. Zoltán is öt c minőségben alkalmazta. 2. De ugyanezen ténykörülmény megállapítható a felek nyilatkozatából is. Ugyanis a fenti tényt K. András az 1941. évi március hó 28. napján eszközölt hatósági kihallgatása alkalmával, T. Zoltán pedig a kir. járásbírósághoz 7. sorszám alatt benyújtott „észrevételének címzetl beadványában maguk is beismerték. 3. Az iratokból mégállapítható és nem vitás tényállás szerint K. Andrást a javadalmazása fejében megillette évi 120 P készpénz, 10 q búza, 10 q rozs, 4 q árpa, 40 kg só, 21 liter petróleum, 6 m fa és 15 q barnaszén tüzelő, 200 kéve rőzse, illetve kóró, 2400 Q-öl tavaszi föld használata, amelynek kétszeri bekapálásához lókapát, lovat és egy embert kapott; megillette továbbá 25 kg szalonna, egy tehén-, két kecske- és egy kocatartás, végül kétszobás, kamrás lakás. Ez a járandóság K. András alkalmaztatási helyén szokásos ú. n. első gazdasági cselédi (béresgazdai) javadalmazásnak felel meg, s még csak meg sem közelíti azoknak a gazdasági cselédeknek nem tekinthető gazdasági alkalmazottaknak a díjazását, akik valamely gazdaságban tudományos előkészültséget és általában magasabb műveltséget és szakismeretet feltételező szolgálatot teljesítenek. Ebből a tényből pedig okszerűen és szintén az állapítható meg, hogy K. András T. Zoltán gazdaságában mint gazdasági cseléd nyert alkalmaztatást. 4. K. András tennivalói közé tartozott a gazdaság egész telepén a gazdasági alkalmazottak, a napszámosok és a jószágállomány ellenőrzése, nevezetesen — amint a felek az iratoknál levő munkavállalkozási szerződésben leszögezték — „hajnali 3 órától késő estig, de ha a szükség úgy kívánja, éjjel is helyt állani, őrködni, ellenőrizni a gazdasági alkalmazottakat és a gazdasági jószágállományt, a cselédséget hajnalba felkelteni és mindig jelen lenni az állatok pucolásánál, ellenőrizni a kocsisokat, a béreseket, a tehenészt, a gulyást, a kondást, a trágyát szétteregettetni, szétrázogtatni minden alkalommal. Etetésnél, abrakolásnál, itatásnál jelen lenni és azt az állatok javára becsületesen végeztetni, hogy a jószágok nyugodtan ihassanak, a cselédek munkába állításánál, befogásánál, kifogásánál jelen lenni és rendelkezések szerint intézkedni''. Tartozott a napi munkálatokról naplót vezetni,