Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

4 + HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK adta, hogy T. Zoltán őt 19.41. évi január hó 1-étől 1942. évi január hó 1-éig terjedő egy évre „nem okleveles" gazdatisztként (gazdasági ispánként) alkalmazta. A szolgálati jogviszonyt azonban nevezett már 1941. évi március hó 28-án, szerinte jogos ok nélkül, felbontotta. K. András ezért kérte a még hátralévő háromnegyedévre járó járandóságai fejében 2068 P tőke és járandósága megítélését. T. Zoltán a Pp. 180. §-ának 1. és 3. pontja alapján pergátló kifogást emelt azzal az indokolással, hogy a felperes gazdasági cselédje volt, s így a cselédbér iránti eljárás nem tartozik polgári perútra. A nyíregyházi kir. járásbíróság a pergátló kifogásnak 1941. évi szeptember hó 19. napján hozott P. 3324/1941/4. számú végítéletével (helyesen ítéletével) helytadott, s a pert megszüntette. A bíróság ítéletét lényegileg azzal indokolta, hogy K. András feladata csupán pontosan körülírt munkálatok elvégzésére, elvégeztetésére, illetőleg ellenőrzésére szorítkozott. — a gazdaság mint szerves egész igazgatását és ellenőrzését viszont maga a gazda személyesen látta el. A munkavállaló tevékenysége tehát nem vonható a gazdatiszti munkakör fogalma alá, hanem a gazdasági cselédi munkakör egyik magasabbrendű formáját, az ú. n. botosispáni munkakört valósította meg. Ezért K. András bérkövetelése a közigazgatási hatóság előtt érvényesíthető. A nyíregyházi kir. törvényszék 1941. évi december hó 11. napján kelt Pf. 5543/1941—8. számú ítéletével a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatta, a pergátló kifogást elvetette és a pert további szabályszerű eljárás végett az elsőbírósághoz visszautasította. A törvényszék ítéletét azzal indokolta, hogy K. András tevékenysége és munkaköre főként és elsősorban az ellenőrzés és intézkedés szellemi munka jellegű kötelességeinek ellátásában merült ki, naplót is vezetett, s különleges kárfelelősség terhelte, fizikai munkát viszont csak csekély mértékben végzett. Ezért nem gazdasági cselédnek, hanem gazdatisztnek (ispánnak) minősül, akinek szolgálati szerződéséből eredő igényei polgári perúton érvényesíthetők. Ez az ítélet jogerős. T. Zoltán viszont 1941. évi március hó 24-én panasszal fordult a dadái felsőjárás főszolgabírójához. Panaszában K. András béresgazda szolgálati viszonyának felbontását, a