Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

1B0 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A K. K. H. Ö. 59. §-ának (1) bekezdése az ellenkező bizonyítását meg nem engedő törvényes vélelmet állít fel arra nézve, hogy a köztartozás miatt vezetett foglaláskor a hátralékosnál, illetőleg a törvény értelmében a hátralékos helyett fizetésre köteljezett személynél, vagy annak laká­sában lefoglalt ingóságok a hátralékosnak, illetőleg a most említett személynek tulajdonát alkotják. Ilyen esetben ez a rendelethely az igénykereset lehetőségét teljesen kizárja. Az 59. §. (2) bekezdése már azokat az eseteket határozza meg, amidőn másutt történt foglalás esetén kivételesen helye van igénykeresetnek. Ezzel a bekezdéssel kapcsolatban — a jelen esetre is — ügydöntő kérdés az, hogy a megjelölt „másutt" kifejezés helyesen, a törvényhozó akaratának megfelelően hogyan értelmezhető. A K. K. H. Ö. 59. §. (2) bekezdésének tartalmából és különösképen az igénykereset megengedhetőségének e ren­delethelyben körülírt szűk körre korlátozásából az követ­kezik, hogy a „másutt" kifejezés alatt bár nem a hátralé­kosnál, vagy a lakásában, de a hátralékos (a helyette fize­tésre kötelezett személy) birtokában ál ó, a lakásán kívül­eső más helyet, így ipari műhelyt, üzleti helyiséget, raktárt, irodát stb. kell érteni, ahol a hátralékosnak vagyona van. Ezt a magyarázatot igazolja az 1923. évi VII. t.-c.-nek a K. K. H. ö. 59. §-a által átvett 48. §-ára vonatkozó minisz­teri indokolás, mely szerint: „az igénykeresetek körét a hátralékos lakásán kívül foganatosított zálogolások esetében is kizárólag foglalkozása folytán nála lévő idegen tulajdont képező ingóságokra korlátozza, minden más esetben ped'g az igénykeresetet kizárja". Ilyen esetekben tehát a tulajdonjog kérdésének vizsgá­lata az igény kereseti eljárás körébe tartozik. Ellenben, ha egyéb, tehát idegen hegyen, másnak (és nem a hátralékosnak, illetőleg a helyette fizetésre kötelezett személynek) a birtokában álló helyen történt a zálogolás, bármely körülményre, tehát a tulajdonjogra is alapított zár­feloldási kérelem — az alábbiak szerint — a végrehajtás szabályszerűsége kérdésének keretébe tartozik, tehát végre­hajtási panasszal orvosolható. A K. K. H. ö. 46. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy­a végrehajtási eljárásnál netalán előfordult törvényellenes­ségek, vagy szabályellenességek orvoslása végett a „végre-

Next

/
Thumbnails
Contents