Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

140 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A kötelemalapító szerződés tárgyát és tartalmát ugyanis a szerződő felek tetszésük szerint állapítják meg. Ebben a tekintetben akaratelhatározási szabadságuknak egyedül a törvények, vagy törvényen alapuló egyéb szabályok szabhatnak korlátokat. Egyébként azonban szerződési akaratnyilvánításuk — eme korlátok figyelembe vételével — bármely á gazdasági, társadalmi vagy egyéni életük tárgyköréből fakadható kötelmek létesítésére irányulhat. Amidőn tehát a sz-i református egyházközség a szóbanforgó szerződéssel az addig felekezeti jellegű iskoláját a községnek az iskola fenntartását biztosító s annak célját szolgáló vagyonnal, de egyben az átadó fél javára kikötött feltételekkel átadta, a politikai község pedig az iskolát átvette s ezzel a szerződésből eredő jogok birtokába jutott, de egyúttal az abból folyó kötelezettségek teljesítését is magára vállalta, a felek — mint jogi személyek (közjogi testületek) — között lényegileg egy — az egyesség fogalma alá vonható — alakszerű kötelmi szerződés létesült. A sz-i református egyházközség igénye •— a kereseti (illetőleg panaszbeli) előadásból kitűnőleg — ebből a szerződésből ered. Nevezetesen az volt a kereseti előadás, hogy a politikai község ebből a szerződésből folyó kötelezettségének teljesítését tagadta meg akkor, amidőn az addig ennek á szerződésnek alapján történt évi járandóság fizetését 1937. évi január hó 1. napjától beszüntette. A sz-i református egyházközség keresetlevelében (panasz, iratában) ugyan „visszatartott kántori illetmény" címén követelte a politikai községtől az ott megjelölt összeget. A hatásköri hovátartozás elbírálása szempontjából azonban — a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint — nem az az ügydöntő, hogy a felek a kérelem előterjesztésével kapr csolatban milyen elnevezést használnak, hanem az, hogy a vitás igény s így az annak érvényesítése végett előterjesztett kereseti kérelem az alapul szolgáló tényállás figyelembe vételével jogilag miként minősül. A sz-i református egyházközség és Sz, község közönsége között nem áll fenn olyan közjogi kapcsolat, amelynek alapján az egyházközség a politikai községtől a református kántor tennivalóinak díjazását követelhetné. A felek egymással — a fentiek szerint — magánjogi (kötelmi) szerződést kötöttek. Ennek a kötelmi szerződésnek tárgya volt — egyebek "közt _ az is, hogy a politikai község magára vállalta a „gpn-