Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 141 doskodást" arról, hogy az átvétel folytán már községi (és nem felekezeti) jellegű iskolának egyik református vallású taní­tója a református kántori tennivalókat is ellátja. Ezek szerint a politikai község nem a kántori munka­kört betöltő tanítóval szemben vállalt kötelezettséget annak díjazására nézve, hanem a református egyházközséggel, mint vagyonátruházóval szemben a szerződés alapján annak tel­jesítéseképen kötelezte magát olyan szolgálatra, amely — a kereseti előadásból kitűnőleg — bizonyos évi járadékösszeg fizetésében nyilvánult meg. A kántori tennivalókat teljesítő tanító a református egyházközség részére végzett, illetőleg végez a kántori ügy­körhöz tartozó munkákat s amennyiben a református egy­házközség ezekért a munkákért ellenszolgáltatást nem nyújt, á tanító — felekezeti kántori (tehát közjogi) viszonyból ere­dően — csak az egyházközség részéről való teljesítést szor­galmazhatja. Ez azonban a szóbanlévő kérdést nem érinti. Ellenben mivel a politikai község — a kereseti előadás szerint — magánjogi szerződésben vállalt kötelezettséget, hogy gondoskodik a kántori munkakör ellátásáról, a vele szerződő egyházközség ebből a szerződésből folyóan kíván jogokat érvényesíteni a politikai községgel szemben. Ezek szerint a kereseti kérelem — a helyes jogi minő­sítés szerint — lényegileg a felek között létrejött magánjogi szerződésben foglalt, a vagyoni szolgáltatás ellenértékéül jelentkező viszonos szolgáltatás teljesítésére, vagyis magán­jogi követelés érvényesítésére irányul. A követelés jogi ter­mészete tehát magánjogi jellegű. Az pedig általános hatásköri szabály, hogy a magánjog körébe tartozó vagyonjogi igény érvényesítése a rendes bíró­ság elé tartozik, hacsak törvény vagy törvényen alapuló más jogszabály annak érvényesítését a polgári perúttól el nem zárja. Mivel az adott esetben a támasztott igény érvényesítését ilyen törvény vagy törvényen alapuló más jogszabály a pol­gári peres úttól el nem vonja, ennélfogva annak mint az általános magánjog keretébe tartozó szerződésből származtatott követelésnek az elbírálá­sára a rendes bíróság hivatott. Hogy azután a kereseti előadás mennyiben helytálló S nevezetesen a szóbanforgó alapszerződést későbbi megáll apo-

Next

/
Thumbnails
Contents