Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XVI. kötet 1941-1942 (Budapest, 1943)
HATÁS! ÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK tol évi 300 pengőben, 1936. évi január hó 1. napjától kezdve pedig — az 54/1935. kgy. számú határozatta] — évi 600 pengőben állapította meg. Ezt a közgyűlési határozatot a vármegye jóváhagyta, a m. kir. belügyminiszter azonban megsemmisítette azzal az indokolással, hogy a református egyházközség az 1905. évi június hó 25. napján hozott presbiteri határozattal — a politikai község által 15 éven át fizetendő évi 600 korona kártalanítás ellenében — lemondott az 1870. évi június hó 19. napján kelt szerződésben biztosított valamennyi kikötményről. A további kereseti előadás szerint a belügyminiszteri határozat nyilván az ismertetett tényállás félreismerése •folytán keletkezhetett, mert a református egyházközség az említett kártalanítás ellenében az eredeti szerződésnek csak a c) pontjában foglalt kikötésről mondott le. Mindezek előadása után — minthogy a politikai község 1937. évi január hó 1. napja óta a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget — a református egyház azt a kereseti kérelmet terjesztette elő, hogy a kir. járásbíróság Sz. község közönségét arra kötelezze, hogy a kereset beadásáig „visszatartott református kántori illetmény" címén fizessen 2550 pengő tőkét és ennek a keresetlevélben felsorolt járulékait. A dunavecsei kir. járásbíróság a keresetet az 1941. évi március hó 19. napján hozott 377/1941. számú végzésével a Pp. 141. §-a alapján idézés kibocsátása nélkül hivatalból visszautasította. A kir. járásbíróság ezt a végzését azzal indokolta, hogy -általános^ jogelvnél fogva a magánjogi jogviszonyból származó vitás ügyek csak akkor tartoznak a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha van olyan jogszabály, amely azokat kifejezetten közigazgatási útra utalja. Viszont „közigazgatási jellegű" követelések#csak külön törvényes rendelkezés alapján tartoznak rendes bírói útra. Annak eldöntésénél pedig, ;hogy valamely igény érvényesítése polgári perútra tartozik-e -vagy sem, általában azt kell vizsgálni, hogy a kereseti kérelem mire irányul, nem pedig azt, hogy az igény magánjogi ügyletből származik-e vagy sem. Az adott esetben a kereseti előadásból nyilvánvaló, hogy a kereset nem polgári perútra tartozó igény érvényesítésére, hanem a református kántor ki által leendő díjazására irányul. Az ilyen illetményügy